2015. október 13., kedd

Az emberi szív



Kohut Katalin: Az emberi szív

A testünk védelmét, erejét és tulajdonságainkat adja az öröklött szív, melynek tizenkét fő kelleme adja a személyiséget: szeretet, ember-szerelem, kedvesség, szorgalom, bátorság, tehetség, őszinteség, igazság, boldogság, szerénység, jóság, bölcsesség. Szívünk erényeinek teljessége, ha megszületik, külső szépséggel is megajándékozza az embert, így a benső és külső között létrejön a harmónia, a természet emberével, aki maga is hasonul a mindenséghez.

A szeretet az embernél soha el nem múlik. Nehéz utat adtak a tiszta szívű embereknek, akik utolsó leheletükig szerették és tisztelték az életet.
Ember-szerelem nagybetűs érzelmeit rejtegeti az emberi szív. Rácsodálkozik a nemesség képviselőire és csodálattal tekint rá.
A kedvesség különös ismertetőjele az embereknek, akiknek mindenkihez van jó szavuk, segítőkészségük minden téren megmutatkozik, amivel sokan visszaélnek, vagy nem értik ezt a viselkedést.
Az ember szorgalma belülről fakad, sokszor erején felül átvállalja önmagától a lusta munkatársak feladatait is. A munkahelyek sokszor visszaélnek e becsülettel és általában a legkevesebb fizetéssel jutalmazzák.
Bátorság jellemzi a hű szívet, akit még nem törtek össze az élet dolgai. Védelmezi azokat, akiket tisztel és szeret, rá mindig lehet számítani, kiáll a családjáért, mert neki az otthon szent és sérthetetlen.
A tehetségek szintén a szívben lakoznak, hiszen a szívből ered a szép hang, a zene és szépség szeretete. A tehetség már nagyon korán megnyilvánul, biztonságos környezet és gondoskodás szükséges, hogy az emberke örömére legyen majd az országnak.
Őszinteség kíséri az embereket egy életen át. Nem ismerik a hazugságot, ha mégis megtapasztalják mások részéről, azonnal szakítanak a képviselőjével. Nem értik és nem is akarnak belefolyni a sötét lelkűek gonoszságaiba. Az ember szavai törvények, szemei árulkodóak, mindig azt tükrözik, amit éreznek.
Az igazság a legfőbb hajtóerők egyike, amiért az emberek sokszor hátrányt szenvednek, hiszen ez olyan tulajdonság, ami száműzve lett a bürokratikus országokból. A másokat ért méltánytalanság, vagy saját magukat ért igazságtalanság kizökkentik az embereket nyugalmukból és dühösekké válnak a tehetetlenség miatt. Az egyetlen negatív tulajdonság, ami az embert ilyenkor jellemzi, a düh. Nem képes durvaságra, csúnya szavak kiejtésére, sajnos ezek az elszenvedett igazságtalanságok teste elleni merényletekké válnak.
Az ember születetten boldog, hiszen a természet képviselője. Magához öleli az állatokat, a világot, szereti a létezést, minden apró figyelem, szeretet-jel hatására szárnyal és örömét megosztja mindenkivel. A boldogság a testében is megnyilvánul, szeme csillogóvá válik, testi beszéde jellegzetes.
Minden tehetsége ellenére az ember szerénysége nyilvánvaló mindenki előtt. Mivel neki minden születetten adott, természetes neki a szépség megnyilvánulása, maga is szívesen gyönyörködik másokban.
A jóság a szívből ered. Senki sem mondhatja magáról, hogy jó, bár tanulni lehet, akár az önzetlenséget. A jóság nem ismeri a bűnt, összezavarodik, amikor a rosszal találkozik.
Bölcsesség is lakozik az emberi szívben. Megértő és jó tanácsokat adó, éppúgy bánik a jóságos öregekkel, mint a tehetséges gyermekekkel. A bölcsesség befolyással van a gondolkozásra, tapasztalata mások javára válik, amit szerényen ad át, úgy, mintha a tanácsok a segítségre szoruló fejében fogantak volna meg.

Az emberi szív egyedi és jellegzetes, bármilyen támadás esetén visszavonul és bizalma az élőkben megrendül. Visszaélni a természettel nem lehet. Az emberség és becsület az emberrel együtt régóta veszélyben van, velük együtt megsemmisülnek a kellemek. Az emberi szív gyenge az erőszak és gonoszság elviseléséhez.

2015. szeptember 30.



Emberség



Kohut Katalin: Az emberség

Csak a szeretet, a csodálat, a tisztelet változtatja az embert emberré”
(Feuerbach)

Csak aki nélkülözte a fényt,
tudja értékét a szívben rejtőzködőnek.
Kicsiny életerő,
bántásra összezsugorodik,
simogatásra kinyílik.
Szívrózsákból áll a világ,
a pompájuk a szépségben,
jóságban, nemességben rejtőzik.
Ne szakítsd le,
mert éltetője a szeretet!
Csodáld és ápold szép szavakkal,
mert ez az erő
egy életnyi boldogság.

Csak aki nélkülözte a nap sugarát,
tudja értékét a lélek-nemességnek.
Láthatatlan, a szem tükörkép,
szerelemre negédesen tekint,
édes könnycseppek jelzik
a menny tiszta áradását.
Ne bántsd meg közönnyel,
önzéssel és semmivel,
mert bámulatra méltó
a tiszta, egyedi reménység!
A csodálat áhítat,
szív-vágyat remél.

Csak aki nélkülözte a bölcsességet,
tudja értékét a tiszteletnek.
A kézből kifolyik, mint a víz,
nincs íze, se formája,
hiánya mégis halálba vezet.
Ne bántsd meg lenézéssel,
leírással a jóságot,
ne fojtsd el az igazságot,
kívánd az őszinteséget!
A tisztelet a renddel karöltve jár,
a káoszból békét kíván.

A jellem szőlővessző,
néha kacsok fojtogatják.
Ne félj a metszéstől,
egészséges gyümölcsöd
álljon példának mindenek előtt,
lám, ilyen a felhőtlen szabadság,
mikor kitárt karok
ölelik a mindenséget!
Emeld fel szemeid az ég felé,
s hálásan zengje a szád:
a szeretet, csodálat és tisztelet
teszi az embert emberré.

2015. október 13.