Szépség (párbeszéd)

- Béééla! Miért bámulnak rám az emberek az utcán, villamoson annyira? Zavaromban a földet nézem, mindig azt hiszem, valami nem stimmel rajtam. Már kisebbrendűségi érzetem van...
- Nem tudod, Vilma, mit néznek? Nem is sejted?
- Nem, el sem bírom képzelni!
- Hát azt nézik, hogy szép vagy, szebb mindenkinél!
- Ne mondj már ilyet! Én szép vagyok?
- Nem tudod? Akkor miért nézed magad meg reggelente a tükörben, amikor sminkelsz?
- Én csak azt akarom, hogy jól érezzem magam a bőrömben, hogy magam számára elfogadható legyen a külsőm.
- Ez jól sikerül naponta, mert mindenki csodál téged. A szépség felhívja magára a figyelmet.
- De ezt nekem soha senki sem mondta még...
- Hogy szép vagy? Pedig mindenki szerelmes volt beléd, egy kicsit azt hiszem, hogy a testvéred is, nem is tudott megnősülni. Te voltál az eszmény.
- Érdekes, amikor verseket írtam régebben, akkori költő szerelmem átjavította vénuszi külsőre a magamról írott versemben a külsőm leírását. Meg asztrológiában is Vénusz külsőm van. De ilyen bárki lehet!
- Nem bárki, csak az emberek. Az igazi szépség öröklött a családtól. Neked a gesztenyeszín hajad és zöld szemed a csillagoké, a széles arccsontod az apádé. Nem földies megjelenésed meg a finom nemességet rejti, ami szívjóságban mutatkozik meg.
- Nem tudok, Bélám másképpen élni, csak a szívem szerint. Amikor rám kényszerítenek olyat, ami ellenkezik velem, hatalmas félelmet érzek.
- Igen, mert vannak benső törvényeid. Ha mindenki betartaná őket és aszerint élne, nem lenne szükség törvényekre sem. A félelem lényegében szorongás, hogy olyat teszel, ami ellenkezik természeteddel.
- Akkor nem lelkiismeret-furdalás?
- Nem, a lelkiismeret vádolni szokott általában. Olyan, mint egy belső ügyész, megvádol azzal, amit véletlen, vagy erőszak hatására elkövettél, mert jól tudom, az ember nem tud ártani senkinek önmagától. Nincs ilyenkor ügyvéd, aki a felmentő körülményeket mérlegelje, egyedül a józan ész, ami megmagyarázza a történteket, s a bíró te magad vagy.
- A tanúk?
- Ők azok, akiket beavatsz lelkiismeret-furdalásod okába, de nem éri meg, mert az átlag ember képtelen megérteni ezt az érzelmi hevítettséget, amit az igaz ember képviselt minden időben a földön.
A tárgyalóterem hallgatósága pedig azokból áll, akiknek feltárod őszintén a történteket. De hangsúlyozom, senkinek sincsen joga rajtad kívül az ítéletre.
- Tehát az ember felett nincsen törvényszék?
- Nincsen, felette áll mindeneknek. Tudja jól, hogy vét valamiben, s mérlegeli a tetteket, de nem szabad rá erőltetni olyan ésszerűtlen dolgokat, melyek meghaladják tűrőképességét. Az ember áll egyedül tisztán, nemesen és szépség követeként bensőleg és külsőleg a világban.
- Tehát ennyire látszik a külső megjelenésen az emberség?
- Igen, a jellem a tartás, a személyiség az arc, az intellektualitás a homlok és még sorolhatnám a külső jeleket. A kisugárzás a szépséget megkoronázza.
- S te engem ilyen csodálatosnak látsz, Bélám?
- Igen, ez vagy te. Nem vetted észre, hogy sokáig a kezed is alig mertem megérinteni? Csak a szépséget lehet igazán tisztelni és szeretni!
- Nagyon jó, hogy találkoztam veled, drága Béla! Mi is lett volna velem egy közönséges alak hálójában, aki csak a fizikai testem akarta volna magáénak?
- Összetörte volna a szívedet, búskomorságban élted volna le az életedet. S történtek igazi szépségekkel aljasabb dolgok is. Nekik egyetlen vágyuk a elbujdosás örökre, ne lássa senki szégyenüket.
- Nem lehet meggyógyítani az összetört szívű embereket többé?
- Meglehet, mert az ember örökké reménykedik, ez élteti. De ereje a gyenge emberszívben rejtőzik, csak tiszta tiszta szeretettel lehet közelíteni hozzá és őszinteséggel, megadva neki a teljes bizalmat az emberségben. De az emberség egyre ritkább, kihalóban lévő faj lettünk és az embernek csak ember lehet a társa, barátja.
- Tehát az igazi szépség, mely külsőleg és belsőleg megnyilvánul, vagyis a harmónia és az emberség ugyanazt jelenti?
- Igen. És egyetlen módja a szépség megtartásának a tisztelet.
- Csodállak, Bélám!
- Ez kölcsönös, drága Vilma!
- Miért annyira természetes a külső, hogy az ember nem tudja magáról, hogy szép?
- Mert ugyanakkor nagyon szerény is, míg másokon észreveszi a szépet, gyönyörködik a gyermekekben, bölcs öregekben, a tiszta énekhangokban, annyira egyszerűnek látszik az élet matematikája, hogy mindeneket magához vonz és nemesít, példaként áll mások felett és még végtelenségig sorolhatnám, mit jelent az igazi szépség a világnak, az emberiségnek.
- Köszönöm, Bélám a beszélgetést! Most már felfogtam és neked egyedül elhiszem, miért néznek annyira engem mások mindenütt. S örülök, hogy ebben az egyszerű és nagyszerű életben igaz társra leltem benned.

2015. december 7.