H. Kohut Katalin: szó

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szó. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 25., szombat

, :

, annak csak papírja van,

de akinek szívéből nő a mondat,

annak minden betűje gyökér,

s az égig ér, akár .

A szó nem birtokolható.

Átmegy rajtunk, mint a szél a lombokon,

s csak annak marad,

aki nem zárja markába.

Mert amit a lélek ír,

azt nem lehet ellopni:

a fény mindig visszatalál

ahhoz, aki gyújtotta.

2025. október 25.

, : Szóval játszom

Nem vagyok költő.

Csak játszom a szavakkal,

mint gyerek a fényben,

ki kavicsot gurít a porban,

és minden gördülésben

meghallja a világ szívverését.

A szó nálam nem kard,

hanem kenyér,

megtöröm, hogy megérezzem ízét,

hogy átadjam annak,

aki éhezik egy kis emberségre.

Valaha éneket,

akartam tanítani —

de talán mégis azt teszem:

minden kimondott hangban

ott rezdül a dal,

amit a nyelv tanított meg szeretni.

„A szavakban nem dísz lakik — hanem lélek.

2025. október 20.