Boldogabb új évet kívánok!

Kohut Katalin: Boldogabb új évet kívánok!

Valaha volt egy Kodály módszer, mely szerint aki énekel, sokkal hamarabb tanul meg mindent. Mellesleg az ének szép szívet ad ajándékba mindenkinek. Szívből énekelni az egyetlen csoda, vigasztaló és boldogság a világon. A zene világnyelv, mindenkihez szól.

Akinek jó az akusztikája, sokkal hamarabb megtanul idegen nyelveken beszélni, de jobban megy neki a gyorsírás, az irodalom és a matematika.

Nekünk napi két magyar óránk volt, de délutánonként külön szakkörre is jártam.

Egyik nap magyar órán játszottam a gyenge tanuló padtársammal Talált-Süllyedtet. A rajongva csodált magyar tanárom felszólított: - Kohut Kati, mi az a cselekmény? Nem tudtam hirtelen, nyelvtan, vagy irodalom óra van-e, s gyorsan rávágtam, hogy a cselekvés az, amikor valaki valamit csinál. Több sem kellett a tűzre, mert a csinál szóval a tanárt sokkolni lehetett. Három szótól voltunk eltiltva: csinál, pucol, izé. Minden cselekedetnek megvan a magyar megfelelője, soha nem ejtettem ki a számon a csinál szót. - Ülj le, egyes! - szólt az ítélet hangosan. Óra végéig sírtam. Akkor ismét felszólított és megkérdezte tőlem, mi az irodalmi mű cselekménye. - Öt fő részből áll: expozíció, vagyis a kiindulási helyzet, a bonyodalom kezdete, a tárgyalás, vagyis az események sorozata, a tetőpont és a megoldás.

Hamarosan új könyvet nyitunk, új év kezdődik. Azt hiszem, már mindenkiben megfogalmazódott, hogy könyvben megírja az életét az öt főrész segítségével. Én már megtettem 1992-ben, de a végét akkor sem, most sem tudom befejezni. Lezáratlan világregény az enyém, mindig van tovább akkor is, amikor lehetetlennek látszik.

Aki írással foglalkozik, vissza tudja nézni az óév főbb állomásait, hiszen a versekbe, prózákba beleírjuk a történéseket, legyenek jók, vagy rosszak. De mi történik akkor, ha nincsen megoldás? Lehet-e könyvet zárni három ponttal? Ebből következik, hogy könyvet csak az tud írni életéről, akinek egy jó, vagy rossz élménye valahogyan befejeződött. Még az én életem regénye várat magára, azt hiszem, a szappanáriáknál is hosszabb lenne, ha egyszer megfilmesítenék.

Megköszönöm, drága barátaim, hogy egész évben velem voltatok jóban és rosszban. Mikor szomorú voltam, vigasztaltatok, amikor igazságtalanság ért, mellettem voltatok, akkor is, amikor én is hibáztam. Mindenkiből ki lehet hozni a legrosszabbat megalázással, leértékeléssel. Sok idő kell ahhoz, hogy ezek a sebek begyógyuljanak, az ember lehiggadjon. Kerüljük ezért azokat, akik képesek indulatokat kovácsolni az erényből! Megköszönöm, hogy olvastátok írásaimat, s méltattátok őket figyelemre. Tudom, hogy sok az írás és kevés az idő, de biztos vagyok benne, hogy az írás soha nem hiábavaló.

Gratulálok mindenkinek az évben elért eredményekhez, sikerekhez és jövőre, mikor új könyvvel lehetünk gazdagabbak, melynek első fejezete az új év kezdete, azzal zárjuk majd az évet, hogy van megoldása mindennek, lezárulnak a nehézségek, bármilyen területen!

Legyen velünk minden jóság és ereje a bizalomnak, reménységnek! Boldog Új Évet Kívánok!

2015. december 31.