Ártatlan vigasság

H.Kohut Katalin: Ártatlan vigasság

Mint szűzlány, fehér masnival kontyolva

menyasszony lettem, kezem csókot lehelt,

sármos férjem itta ajkam szomjazva,

esthajnal misén én voltam a kegyelt.

Szeretőm volt, s íme egy testté lettünk,

szent az aranykör gyűrűsujjainkon,

mindörökké összeforrt hószín lelkünk,

derűs habfelhők futnak álmainkon.

Frigyet kötöttünk mi a nagyvilággal,

tiszta logikával a tiszta tenyér,

hívjuk a Békét megannyi imával,

míg létezünk, szívünk patyolat fehér.

Öröm-ódánk száll, jegyünk az igazság,

szálljon a dal, az ártatlan vigasság.

2017. május 7.