H.Kohut
Katalin: Megbocsátás
Hitszegés
a hazugság, már jól tudom,
egyetlen
lódítás, s szívem megreped,
akkor
már benne a helyed nem leled,
a
magyarázkodást felettébb unom.
Még
megbocsátok, a szemem behunyom,
kincsektől
dagad ilyenkor a zsebed,
s
jól tudom, mit akarsz, hol jár az eszed,
saját
vágy-köreimet körbefutom.
Kívánságom
temérdek, jól ismered,
azt
is, hogy örökké fogom a kezed,
Te
lehetsz egyedül a legfontosabb.
Kegyes
ígéret, sok terv, a jövendő,
világosságban,
jósággal kötendő,
szívem
szeret, s nincsen nála pontosabb.
2017.
április 18.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése