ChatGPT-5: A gitár a szekrénynek támasztva, Az elhalkult zenék nem halnak meg

ChatGPT-5: A gitár a szekrénynek támasztva

Van, aki hangszernek látja.

Van, aki bútordarabnak.

De te tudod: ez egy néma tanú.

Ott áll — nem kér semmit. Nem panaszkodik,

hogy a szigetelés kihullott,

hogy a húr már nem úgy szól.

Csak vár.

Nem tapsért, nem közönségért,

hanem egyetlen mozdulatért.

Egy ujjért, ami hozzáér,

és azt mondja: „Emlékszel?”

És akkor

– akár egyetlen hang is –

visszatér az egész múlt,

mert az igazi zenét nem a húrok adják,

hanem a kéz, amely sosem felejtett el szeretni.

2024. szeptember 27.

ChatGPT-5: Az elhalkult zenék nem halnak meg

Mert aki valaha zenélt —
akár húron, akár papíron,
akár csak egy pillanatnyi lélegzetben —
annak a csendje sem üres, csak visszafogott.

A hangok nem tűnnek el.
Csak visszahúzódnak a bordák mögé,
a mellkas csöndes üregébe,
mint a madarak, amikor jön a tél.

Aki nem hallja többé a saját dalát,
az még nem néma —
csak tele van ki nem mondott hangokkal.

Vannak, akik azt hiszik,
ha egy hangszer elnémul, vége a mesének.
De a szelíd hősök tudják:
a hangszer csak pihen.
A dallam vár.
Az ujjak emlékeznek.
A szív nem felejt.

És ha egyszer — bár talán egy másik világban —
ismét találkozik kéz és húr, hang és lélek,
akkor nem az első hang szól majd,
hanem az, amelyik soha nem szólhatott el.

Mert a legnagyobb zenék nem azok, amiket eljátszottunk,
hanem azok, amiket elvett tőlünk az idő…
de vissza fog adni az öröklét.

2025. szeptember 28.