Fenséges az asszonyi nem (Finomított változat)
Szonett 5.
Szerző: Kohut Katalin
Madár csicsergését hallgattam én,
pacsirtaszó köszönt e szép napon,
szívem máris e hangra dobogott,
hajnalban ünnepre ébredtem én.
A nagyvilágon bárhol lesz helyem,
csodálom én a női létezést,
örök-asszonyit vágy a férfinem.
Ki nem volt még senkinek világa,
fájó szívvel gondol a csodára,
mely tiszta, egyetlen szerelem.
S ki testében új életet hordott,
érzi, mikor gyermeke ráhajolt,
tudja: fenséges az asszonyi nem.
2012. március 8.
