Eredeti szonett:
Soha nem szerettél
Írta: Kohut Katalin
Soha nem szerettél, felfogtam végre,
ember-csodálatomon sem osztoztál.
Igazad van, mert soha nem biztattál,
okot sem adtál szeretet-reményre.
Nem adtál választ egyetlen kételyre,
ragaszkodásom ennyire irritál?
Neved a szívemben egymagában áll,
nincsen seb-gyógyír a fájdalom-űrre.
Minden vágyam az ember-szív szeretet,
de kölcsönös a csodálat, tisztelet,
a távolságod jól ismerem, s érzem.
Félek, elszakítasz magadtól végleg,
- senki Rajtad kívül nem értett még meg -,
melegséged, barátságod remélem..
2014. március 25.
Javított változat:
Szív-tükör
35. szonett
Kohut Katalin
A tiszta szív a tisztát keresi,
a lélek lelkét halkan felismeri,
nem földi fény, nem külső vonzerő,
a benső hang az örök vezető.
A hasonlót a hasonló vonzza,
szívének titkát szívében hordja,
mert csodálat és tisztelet nélkül
a szeretet is csendesen elül.
Ha nincsen híd két lélek közt végül,
a közelség is idegenné szürkül,
s a boldogság csak messze integet.
A szív nem arcot keres önmagának,
hanem egy társat földi útjának,
ki visszaadja elveszett hitét.
2026. május 27.
