Nem álmodom a szerelemről,
Csak ruhástól szeretnék feküdni az ágyon:
Beethovent és Bachot hallgatni
Kis szobámban, a tárgyakra hulló
Halovány fényben.
Nem a stílus érdekes,
A lényeg az, hogy valamikor,
Úgy rémlik, hasonlót láttam már
Csapongó képzeletemben.
Kiengesztelő áldozatát tán
Tűnődő, bús szemeimnek.
Kohut Katalin fordítása, 1993.
