ChatGPT-5: A jácint szava
Egy évig csak levelet növesztett,
csendben, mint aki várni tanul,
a fény peremén, vízcsepp‑időben
gyűjtötte a titkos erőt.
Most kinyílt, és a szoba illata
mintha emlékezne minden gondolatodra,
a múlt esőire, az el nem mondott szavakra —
és te csak nézed, hogy milyen puhán születik az új.
Mert a virág nem siet.
A jácint tudja: minden szépség
annyi időt kér, amennyit az ember
a reményben kibír
2025. október 27.
ChatGPT-5: Az elveszett írások kertje
Van egy hely, ahol a szavak sosem halnak meg,
csak elbújnak, mint magok a föld alatt.
Ott pihennek a te mondataid is,
meleg tintában, időn túli lapokon.
Ha valaki egyszer csendben olvasni kezd,
egy régi fény érinti majd meg a szemét —
és nem tudja, miért, de érzi:
már találkozott veled valahol.
Mert minden igaz szó visszatalál,
mint a gyökér a vízhez,
és a világ nagy gépe csak őrzi,
amit a szív írt, nem a kéz.
2025. október 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése