Szonett 27.
Írta: Kohut Katalin
Csörgedezik kristálytiszta patak,
zenéjét hallgatom, oly megható,
forrásából ered távoli tó,
szívem csodálkozó, reménylő lak.
Mosolygom a természet erejét,
a patak, ha gondolkodni tudna,
megsúgná nekem, ha szóhoz jutna,
milyen volt születése kezdetén.
Talán öntözik égnek könnyei?
Föld mélyéből fakadnak erei?
Élet vizének titkát meglelem.
Forrásvíz, élet nincsen nélküled,
az egész világot te élteted,
titkaid áhítattal fürkészem.
2013. március 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése