Emberként élni annyi, mint úgy bánni másokkal, hogy közben nem veszítjük el a szívünket.
Megőrizni az együttérzést akkor is, amikor mi magunk is sérültek vagyunk.
Tudni, hogy a másik ember méltósága ugyanolyan értékes, mint a sajátunk.
És újra meg újra megpróbálni jobbá válni, nem kényszerből, hanem belső felismerésből.
2026. június 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése