2026. március 16., hétfő
Kohut Katalin: Madam Curie
Sylvia Plath: Az üvegbúra – Egy lélek bezártsága - Könyvajánló
Sylvia Plath: Az üvegbúra – Egy lélek bezártsága
Sylvia Plath 1932-ben született Bostonban, és 1963-ban öngyilkos lett Londonban. Első verseskötete és a később oly sok kiadást megért, magyarul is nagy sikerű önéletrajzi ihletésű regénye, az Az üvegbúra. A könyvhöz Tandori Dezső, a fordító mellékelte ezt a verset:
Sylvia Plath: Utójáték
A balsors mágnese bűvöli őket,
Állnak s bámulnak, mintha övék
Lenne a ház, amely kiégett,
Vagy a füstölgő szekrényből épp
Kidőlhetne egy jó kis botrány;
Nincs halál, nincs förtelem, amin
Jóllakhatnának, járnak az ősi koncra,
Zord tragédiák vérnyomain.
Zöld köntösében Medeia,
Riadt háziasszony, a dúlt
Lakásban jár-kel, menti a
Szenes holmit a lucsokból:
Vár a tömeg; se kínpad, se máglya?
Még egy könnyet beszív, s hazaindul.
(Tandori Dezső fordítása)
Sylvia Plath magát tökéletesnek szerette volna látni az írásban, tanításban, az életben, de egyre bizonytalanabbá vált. Erről vall életrajzi regénye is, melynek főszereplője Esther Greenwood, akinek Amerika tálcán kínálja a karriert. Megnyerte egy divatlap pályázatát tizenkettedmagával egy hónapra New Yorkba, de nem tud beilleszkedni az ottani díszebédek, fogadások, hírességek forgatagába. Állandóan ellenkezik, miközben elemzi önmagát, visszagondol a múlt eseményeire. (Éppen akkor ültették villamosszékbe a Rosenberg házaspárt.)
Nehéz olvasmány, minden egyes mondatát többször kell elolvasni, hogy felfogja az ember az értelmét. Az „üvegbúra” az a láthatatlan búra, amely Esthert körülveszi, s ami megakadályozza abban, hogy normális életet éljen. Önmagát neurotikusnak vallja, mely csupán egy pszichológiai tesztből tudatosul nála: hol élne szívesebben, vidéken vagy városban? Ő mindkét helyen élne – neki minden kell az életből, ugyanakkor semmi, mert magát tehetségtelennek, kevesebbnek gondolja másoknál. Mindig úgy érzi, nem tud megbirkózni a feladatokkal.
Utolsó New York-i estéje már az idegösszeomlás jeleit mutatja. Egy nőgyűlölő vérét nem mossa le az arcáról, úgy utazik haza anyjához, előtte ruháit kiszórja a szálloda ablakán. Állandó megsemmisítése önmagának, az élet teljes feladása a folytatás: szakít vőlegényével, lemondja a továbbtanulási lehetőségeket, miközben regényt akar írni, de rájön, hogy ahhoz, hogy írjon, világot kell látnia, hogy legyen témája – és ismét értéktelennek érzi magát. Már azelőtt is nehezen verte a fejébe a fizikát, a képletek ellenségeivé váltak, s mikor anyja unszolására gyors- és gépírást tanult egy napig, az ágaskodó, összegubancolódó vonalakká váltak. Levelet akart írni, de írása iszonyatossá vált, lassan leépült teljesen, egyetlen gondolata az lett, hogyan ölje meg önmagát, melyet többször meg is kísérelt.
Mióta hazatért, nem mosta ki a ruháit, feleslegesnek tartotta a tisztán tartás tortúráját, s így került három hét után dr. Gordon, a pszichiáter kezébe, aki elektrosokkot javasolt. Esther végül egy másik klinikára került, ott sikeresen kilábalt az idegösszeomlásból, meggyógyultan folytatta életét, írni, koncentrálni is megtanult.
Sylvia Plath szép életet élhetett volna, de minden gondolata az élettel ellenkezett. Szép helyen, tengerpart mellett nőtt fel, szerető gondoskodással vették körül. Furcsa, megmagyarázhatatlan verseit az okkultizmusban vetett hite alapján a Pán ihlethette meg, akit egyszer megidéztek férjével egy szeánszon. Sylvia Plath a regénye szerint nem szereti a gyerekeket, ennek ellenére gondosan neveli két gyermekét akkor is, amikor a férje elhagyja. Halála túl tökéletesre sikerült: miután megetette gyermekeit reggel, kinyitotta az összes gázcsapot.
Furcsa ihletésű verseinek egyike a mellékelt Utójáték, mely borzalomról, tragédiák vérnyomait ismétlő ismeretlen gonosz lényekről vall. A főszereplő, a riadt háziasszony, akit nem kímélnek a horror létrehozói. Medeiát feldolgozta a Pszichografológiájához mellékelve Szepes Máriának Weöres Sándor is. A Pszichografológia Pán okkultista népeinek szimbólumtárát tartalmazza.
A regény és a vers azt az üzenetet közvetíti, hogy valami nagy baj van a világban, valamit tönkretettek visszavonhatatlanul.
Egy részlet önmaga lenézéséből:
„Ahogy ott ültem az ENSZ-palota hangszigetelt szívében, a teniszhez és szinkrontolmácsoláshoz egyformán értő Konstantin meg az orosz lány között, aki csak úgy rázza ki a kisujjából a kifejezéseket, életemben először éreztem magam iszonyatosan tökéletlennek. És ami a legrosszabb az egészben: mindig is ily tökéletlen voltam, csak még soha nem töprengtem el a dolgon.”
2012. július 17.
Fotó: Wikipédia
Végh Antal: Egyedül a kastélyban – A puszta fogságában - Könyvajánló
Végh Antal: Egyedül a kastélyban – A puszta fogságában
Somogyországban, a hetvenes években játszódik a történet, melyről annak ellenére szeretnék írni, hogy a könyvem már nincs meg, és harminc évnél is régebben olvastam. A szereplők és a történések azonban élesen megmaradtak bennem. Az én példányom 1971-es kiadású volt; az első fizetésemből vásárolt könyvsorozatom egyik legbecsesebb darabja.
Ilonát, a frissdiplomás tanítónőt a KISZ-vezetők javaslatára helyezik Répásra, a pusztára. Ilona vállalkozó kedvű volt, hitte, hogy megbirkózik a feladattal, de nem sejtette, hogy ott egészen más szemléletű és gondolkodású emberek várják.
A regény keretét Vivaldi muzsikája adja. Hangversenyzene szól a busz rádiójából, amikor megérkezik, és ugyanez a zene csendül fel a regény végén is, amikor a KISZ autója kimenekíti őt a falu népének átkozódásai közepette.
Ilonát egy olyan kastélyban szállásolják el, ahol előtte már több tanító is élt – valamennyien elmenekültek vagy tönkrementek. A kastély falai között furcsa és sötét titkok lappanganak: az egyik szobában kacsákat tartott egy előző lakó, a pincében pedig Miskey, a korábbi tanító hüllőket tenyésztett.
A puszta kegyetlensége és a rontás
Ilona első látogatója a 13 éves Magdi volt. A kislány zavart viselkedése mögött tragédia állt: Miskey tanító – aki részegen miséket celebrált a kocsmában – megrontotta a gyermeket. A regény itt mutatja be a puszta népének egyik legzordabb tulajdonságát: a szívnélküliséget. Magdi anyja ellenvetés nélkül adta át magát és leányát a buja tanítónak. Ilona volt az egyetlen, aki emberként fordult Magdihoz, aki a gyónáshoz hasonló feltárulkozás után végre újra képes volt bátran szemébe nézni a világnak.
Kísérlet a kultúrára
Ilona megpróbálta felrázni a puszta állóvizét: klubot alapított, tanította és felvilágosította a fiatalokat. De minden modern gondolatot ellenségesen fogadtak. Ha egy lány vörösre festette a haját, vagy ha a fiatalok önismeretről tanultak, a falubeliek Ilonát vádolták az erkölcstelenség terjesztésével. A butaság és az érthetetlen gonoszság falai közé került. Egy színdarab próbája során a helyi pártvezetés még a verseket is magára vett sértésnek érezte.
A házasság és a magány
Simon Elek, a jóképű, ereje teljében lévő agronómus-jelölt feleségül vette Ilonát. A boldogság azonban hamar elillant. A puszta ereje Simonban is győzött: a könyvek helyett disznóhizlalásra kényszerítette feleségét, majd az anyósa intrikái hatására kezet is emelt rá. Ilona várandósan menekült vissza a kastélyba. Gyermeke a város és a puszta közös utóda – a jövő záloga egy változó társadalomban.
A menekülés
A végkifejlet drámai. Ilona kirándulást szervezett a gyerekeknek, de a szülők bojkottálták az indulást. A puszta erősebbnek bizonyult: a tanítónőt rágalmakkal és átkokkal kergették el.
„Forradalmat vetettél, kedvesem!” – hangzik el a mondat, mely jelzi: aki változást akar hozni egy ilyen zárt világba, az gyakran maga is áldozattá válik.
Ahogy a busz elindul Ilonával és gyermekével, újra felcsendül Vivaldi. A tanítónő kimenekült a sötétségből, és egy fokkal közelebb került a civilizációhoz.
2011. június 9.
Kohut Katalin
2026. március 15., vasárnap
Pitigrilli: A 18 karátos szűz (La vergine a 18 carati) - Könyvajánló
Pitigrilli: A 18 karátos szűz (La vergine a 18 carati)
Szerző: Pitigrilli (született: Dino Segre, 1893–1975) Műfaj: Társadalmi regény / Romantikus dráma
„Pitigrilli természetesen álnév, a szerző Dino Segre néven született Olaszországban, 1893-ban, hogy aztán haláláig, 1975-ig ontsa magából a szellemes, sziporkázó, mégis mindig valamilyen társadalmi probléma köré épülő műveit.”
Nem könnyű feladat írni a korról, melyet az író lerajzolt, az abban élő előítéletektől hemzsegő emberekről, sem arról a szabad szerelemről, melyet a két főszereplő magának megálmodott. Mauro és a torkos méhecskéről nevet kapó Melitta körül bonyolódnak az események a regény elejétől, mióta Mauro-t Melitta megmentette a korosodó színésznő karmaiból.
Addig Mauro-n a nagy színésznő uralkodott vágyaival, izgalmaival, érzésein keresztül tudatos gonoszsággal kínozta, hol a megtagadás gyötrelmével, hol felületes nemtörődömséggel bevallott hűtlenségével. Mauro-nak nem szabad volt másra néznie sem, míg a színésznő ablakát leső férfinak tudomásul kellett venni szeretője csalárdságát, aki még ki is beszélte neki futó kalandjait. A rivalda minden este újra kezdődő bűvölete megismertette a hazugság kéjével, az a részegség vett erőt rajta, amelyet a színpad levegője okoz és amelytől úgy elrajzolódik az ember előtt az egész világ képe, mintha lázálomban látná.
Egy vidéki szállodába ruccant ki a bohém színésznő szeretőjével. Ott találkoztak a fecsegő-locsogó lakók között a nagy szemű, fehérarcú, szőke lánnyal, akinek az apja olasz konzul volt Kalkuttában régebben, az anyja magyar cigány királyi család nomád törzsének leánya. Melitta örökölt végzetének gondolta, hogy mindig csak kóborolna, sehol sincs nyugta. A cigányok népének ősrégi hagyományai, törvényei vannak és királyuk, akinek valamennyien engedelmeskednek, bármennyire szétszóródva élnek is a nagyvilágban nem házasodhatnak más népekkel, nem szállhatnak szembe a nép hagyományaival.
Egy dal így szól róla: „A cigánylány, aki idegen faj fiába szerelmes, úgy jár, mint a szabadon csapongó galamb, amely tőr hegyén akar megpihenni. Nem szabadulhat többé és a hideg acél átjárja a szívét.”
Ketten születtek a házasságból, a hegyekbe visszavonult orvos báty és Melitta. Anyjukat utolérte a nép haragja, megmérgezték, a második kísérlet halálos volt, melyet a párizsi szállodában követtek el. Melitta testén viselte a kis ezüst félgömbbe nyitott szemet két kereszt között, anyja örökségét.
A bátyja erősebb volt Melittánál, nem volt szüksége arra, hogy a nagyvárosi élet tarkán kergetőző képeivel bódítsa az agyát, az embertenger hullámaiban keresse a feledést. Nietzshével együtt azt tartotta, hogy a filozófia nem más, mint szabad élet a hómezők, az égbe nyúló hegycsúcsok közt, ahol a legközelebb érezzük magunkat mindahhoz, ami létünkben titokzatos és örök. A bátyja Melittának lelki diétát tartott, magánykúrát folytatott, egészsége érdekében. Ő, hogy lélekben minden emberhez közel férkőzzék, mindenkit távol tartott magától. Melitta, hogy mindenki távol maradjon tőle, minden embert közel engedett magához. Így aztán a magányos emberkerülő és a nyugtalan kóborló párhuzamos eredményre jutna. A kettő végeredményben ugyanazt jelenti: sohase látni embert, hogy mindenkit megismerjünk és mindig embereket látni, hogy senkit se kelljen ismernünk.
A tömegnek nincs arca, nincs egyénisége, nincsenek gondolatai, nincs akarata. Ha egy embert bálványává akarunk tenni, elég, ha az illető fényképét leközöltetjük tizennyolcszor az újság első oldalán. Sokkal könnyebb új istenség imádatára, mint új mellplasztilla vagy hajkenőcs használatára szoktatni. A csőcselék, amely a hadüzenet napján agyba-főbe verte az ellenséges állampolgárokat és lehajigálta bútoraikat a lakásuk ablakából, egy esztendővel ezelőtt ujjongva ünnepelte volna uralkodójukat, ha történetesen látogatóba jön az országba. A tömeg szörnyű gépezet, amely ügyes kézben a világ legveszedelmesebb fegyvere lehet. Valamilyen cél vagy eszme érdekében megmozdítani annyit jelent, mint módot adni arra, hogy szabadon kiélhesse féktelen ostobaságát és féktelen vadságát. A tömegnek tökéletesen közömbös, egyik pártot szolgálja-e, vagy a másikat, csak az a fő, hogy gyilkolhasson, fosztogathasson. A csőcseléket birkanyájnak szokták mondani. Pedig inkább tigriscsordának kellene nevezni.
Melittába Mauro természetesen szerelmes lett, sikerült kiábrándítania az őt kizsigerelő korosodó színésznőből. Egyetlen vágya az volt a férfinak, hogy az övé lehessen, minden ellenszolgáltatás nélkül, őszintén és igazán, tökéletesen eggyé váljanak a természettel. Melitta a szabadban adta át szüzességével együtt magát. Nem egyeztek meg esküvőben, nem akartak folytatást, csak egyet, szerelemben élni, szeretve lenni minden következmény nélkül. A hegyvidék, ahol az egyesülés megtörtént, örökké emlékezik a két szerelmes ölelkezéseire.
A városban Mauro pazar lakást rendezett be maguknak, olyat, melyhez nincs fogható, melyben Melitta elkábul minden pillanatban, melyet igazán otthonuknak érezhetnek. Naponta találkoztak egy kávéházban, néha a szerelmi fészekbe vonultak, néha sétálgattak, míg mostohahúga élősködő vőlegénye, Cicilló ki nem leste őket.
Ekkor felfortyant Melitta családja, felkeresték Mauro-t és esküvőre kényszerítették. Melittát meggyűlölte, de még együtt töltöttek Magyarországon és Ausztriában pár felejthetetlen hónapot, szerelmük gyümölcse is megfogant. Mauro szerelme váláskor, melyet a család sürgetett ismét fellángolt. Melitta gyermekét egy osztrák orvos vette el.
Itt vége is az ajánlómnak, elég annyi, hogy Mauro családja öngyilkossággal telített, ezért is nem akart megházasodni, különösen nem kényszer hatása alatt, úgy már a szabad szerelem elveszítette bűverejét. A regény vége nagyon szomorú, Melitta nem ezt a sorsot érdemelte volna. Állandóan a fejemben járt olvasásakor a bibliai mondat arról, hogyha valaki feleségét házasélet után szélnek ereszti, paráznává teszi őt. Ilyen nagy szerelem után két lehetőség adott egy fiatal leánynak, akinek összetörik a szíve: vagy visszahúzódó életet választ örök remeteségre kárhoztatva magát, vagy keresni fogja a könnyű élvezeteket. Hogy pontosan mi a vég, könnyen megtudhatjuk a könyv elolvasásakor.
Jó szórakozást kívánok e lebilincselő, mindenki szívét rabul ejtő kötethez, mely nem bővelkedik idézetekben, régi kifejezésekben, nem véletlenül lett az arany könyvek egyike Pitigrilli könyve.
2013. április 2. Kohut Katalin
Kutyahideg (2006) Kohut Katalin filmajánlója
„A jég birodalmában játszódó igaz történet a hűségről, ahol a legnagyobb hősök nem beszélnek – mégis megtanítanak bennünket szeretni és kitartani.”
Kohut Katalin filmajánlója
Kutyahideg (2006)
Színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm – 120 perc
Rendező: Frank Marshall
A film egy megtörtént történet nyomán készült, és az antarktiszi kutatók, valamint hűséges kutyáik előtt tiszteleg.
1993 januárjában az Amerikai Tudományos Alapítvány antarktiszi bázisára érkezik egy tudós, hogy a Melbourna-hegynél egy különleges, a Merkúr bolygóról származó meteoritot keressen. A veszélyes útra csak kutyaszánnal lehet elindulni, így Jerry Shepherd vezetésével nyolc bátor szánhúzó kutya indul a jeges pusztaságba.
A küldetés sikerül, de hatalmas vihar közeledik. A mentés során az embereknek el kell hagyniuk a bázist, a kutyákért pedig három órán belül ígérnek visszatérést. A természet azonban másképp dönt: az Antarktisz hónapokra lezárul.
A kutyák egyedül maradnak a végtelen jégvilágban. Napról napra küzdenek az éhséggel, a hideggel és a magánnyal, mégis kitartanak – egymásért és gazdájuk emlékéért. Közben Jerry sem adja fel a reményt, hogy egyszer visszatérhet értük.
A történet a hűség, a bajtársiasság és a kitartás különleges példája. Ezek a kutyák szavak nélkül tanítanak bennünket őszinteségre, bátorságra és szeretetre.
Érdemes végignézni ezt a megható filmet, és egy pillanatra elidőzni gondolatban a világ egyik legkeményebb vidékén dolgozó kutatók és hűséges társaik mindennapi hőstettein.
A film itt tekinthető meg:
http://videa.hu/videok/film-animacio/kutyahideg-teljes-film-hX7WoB7OPi4rngU7
2016. január 15.
2026. március 14., szombat
Kohut Katalin: Húsvéti filmajánlók
Húsvéti filmajánlók
A húsvét a család, a barátok, a kellemes találkozások és meglepetések ünnepe, ugyanakkor a történelmi egyházak egyik legfontosabb időszaka is.
Húsvéthétfőn a fiúk és férfiak locsolkodni indulnak, tiszteletüket teszik a hölgyeknél, akik vendéglátással és ajándékkal köszönik meg a kedves figyelmességet.
A húsvéti tojás az élet hordozója, a megtisztulás és az örökkévalóság jelképe. Nagyon régi eredetű szimbólum, a termékenységet is jelenti. A különböző színű tojásoknak saját jelentésük van:
piros – a vér, a Nap, a tűz, a szerelem és az életöröm színe
kék – az ég, az egészség és a vitalitás jelképe
fekete – állandóság, örökkévalóság
sárga – fény, ifjúság, boldogság, aratás, vendégszeretet
zöld – a természet megújulása, remény és termékenység
lila – önuralom, türelem, bizalom az igazságosságban
rózsaszín – gyengéd érzelmek
barna – a Földanya, az anyaföld szimbóluma
Gyermekkoromban hittem a húsvéti nyusziban, aki reggelre az ablakba tette a csokinyuszit, csibét és a tojáscukorkát, a fiúknak pedig kölnivizet.
Aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, nézzen meg egy vígjátékot, klasszikus húsvéti filmet vagy animációs rajzfilmet. A magyar filmek kedvelői sem maradnak ünnepi filmélmény nélkül.
Átnyújtok Önöknek egy ünnepi csokrot, amelyből idősebbek és fiatalabbak egyaránt csemegézhetnek.
Kellemes húsvéti ünnepeket (1984)
Francia vígjáték, 94 perc
Rendező: Georges Lautner
Szereplők:
Jean‑Paul Belmondo, Sophie Marceau, Marie Laforêt
Stephane sikeres a hivatásában és a magánéletében is. Felesége, Sophie eszményi asszony, aki biztos hátteret nyújt férjének, aki azonban nem mindig hűséges. Stephane nehezen áll ellen a csinos nőknek, és gyakran keveredik futó kalandokba.
Egy napon, amikor feleségét kikíséri a repülőtérre, megismerkedik Julie-vel, a tizennyolc éves lánnyal, aki éppen szakít nős barátjával. A lánynak nincs hová mennie, így Stephane felajánlja, hogy nála töltheti az éjszakát. Amikor azonban a feleség váratlanul hazatér, a férfi kénytelen azt hazudni, hogy Julie a lánya. A félreértések sora ezzel még csak elkezdődik.
A film humora a helyzetkomikumokra és a fantáziadús hazugságokra épül.
Az öt legenda (2012)
Amerikai animációs film, 97 perc
Rendező: Peter Ramsey
Szinkronhangok:
Chris Pine, Hugh Jackman, Alec Baldwin, Jude Law
A legenda szerint a Holdbéli Ember választotta ki a Húsvéti Nyuszit, a Mikulást, a Fogtündért és a Homokembert, hogy őrizzék a gyerekek álmait. A gonosz Mumus azonban sötétséget és félelmet akar hozni a világra. A hősök segítséget kapnak a száműzetésből visszatérő Dér Jankótól, aki az ötödik legendává válik.
Rendező: Miklauzic Bence
A történet húsvét hétvégéjén játszódik: egy család vendégül látja régi barátját, akiről hamarosan kiderül, hogy körözött gyilkos. A film feszült hangulatú, különleges témájú magyar alkotás.
Jézus (1999)
Bibliai filmdráma
Rendező: Roger Young
Szereplők:
Jeremy Sisto, Debra Messing, Jacqueline Bisset, Gary Oldman
A kétrészes film Jézus életének utolsó éveit mutatja be: tanításait, apostolainak kiválasztását, árulását, keresztre feszítését és feltámadását.
Vidám rajzfilm a kis nyuszik kalandjairól. Gyuszi bátor és kíváncsi, néha kicsit szófogadatlan is, de mindig izgalmas kalandokba keveredik barátjával. A történet a kisebbek és nagyobbak számára is kedves húsvéti szórakozás lehet.
Kellemes kikapcsolódást kívánok!
Boldog húsvéti ünnepeket!
2015. április 4.
Az ajánlót írta és összeállította: Kohut Katalin
2026. március 12., csütörtök
100. William Wordsworth: Óda (fordítás)






