Szerb Antal: Utas és holdvilág A „halál-szirén” hívása és a civilizáció álarca - Könyvajánló

Szerb Antal: Utas és holdvilág

A „halál-szirén” hívása és a civilizáció álarca

Szerb Antal kultikus regénye, az Utas és holdvilág sokkal több egy itáliai nászút történeténél. Ez a mű egy mélylélektani búvárkodás az emberi lélek legrejtettebb zugaiba, ahol az életösztön és a megmagyarázhatatlan elvágyódás viaskodik egymással.

A civilizáció és a tudatalatti

A regény egyik kulcsjelenetében Waldheim professzor világít rá arra a döbbenetes igazságra, amelyet a modern ember hajlamos elfelejteni: a civilizáció feladata valójában az, hogy elterelje figyelmünket a halál realitásáról. Ahogy Szerb Antal írja: „Minél erősebb lesz a civilizáció, annál jobban tudat alá kerül a halál szerelme.”

Mítoszok és lélekmadarak

Waldheim lenyűgöző eszmefuttatása során a görög és kelta mítoszokon keresztül vezeti végig Mihályt – és minket, olvasókat – azon az úton, ahol a „boldogok szigete” valójában a halott-országot jelenti, és ahol Pénelopé nem csupán egy várakozó asszony, hanem egy „lélekmadár”. Az író rávilágít, hogy az emberiség ősi kultúráiban a halálvágy még nyers és őszinte erő volt, amit a kereszténység és a modern kor szublimált, „túlvilági vággyá hígított”.

A hét fátyol és a karmikus utak

Szerb Antal „holdvilágos” utazása kísérteties párhuzamot mutat Dante Isteni színjátékával. Ahogy Mihály bolyong az itáliai tájban, valójában saját belső Purgatóriumának szintjeit járja be, ahol a hét fátyol – a megtisztulás rétegei – mögött keresi az igazságot. Azonban ez az út nem veszélytelen. Ahogy a történelem nagy művészei is megérezték a halál előtt, léteznek olyan sötét, okkult „halálvilágok”, ahol a fény már nem hatol át. Ezek a párhuzamos valóságok – melyekről az Omega is énekelt, amikor angyali csodáért fohászkodtak a sötétségben – a karmikus népek és a sötét erők birodalmai. Mihály útja tehát küzdelem is egyben: választás a sötétség „káosz-útvesztője” és a lélek felemelkedése között.

Miért olvassuk ma is?

Mert mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mint a főhős, Mihály. Keressük a helyünket a világban, küzdünk a kötöttségek ellen, és néha érezzük azt a nosztalgikus hívást valami után, ami túl van a mindennapok szürkeségén. Szerb Antal nem választ ad, hanem tükröt tart: megmutatja, hogy az elmúlástól való félelem és az utána való különös vágyódás az emberi lét elválaszthatatlan része.

„A halálvágyat a mediterránoknak sikerült szublimálni és racionalizálni, vagyis magyarul, a halálvágyat túlvilági utáni vággyá hígították, átalakították a halál-szirén szörnyű sexeppealjét a mennyei karok és rendek angyali zenéjű hívószavává.”

Ez a könyv kötelező olvasmány mindenkinek, aki nem fél szembenézni saját belső „holdvilágos” éjszakáival.

2026. március 17.

Kohut Katalin - könyvajánló

 

Kohut Katalin: Találkozás a földönkívüliekkel

Kohut Katalin: Találkozás a földönkívüliekkel

Azon az éjszakán nem tudtam aludni. Altatót nem akartam bevenni, mert reggel két kávé megivása után tértem csak magamhoz.

Álltam az ablaknál, s néztem kifelé. Munkanélküli lettem. Szégyen ez?

Egyszer csak nagy fényt vettem észre a parkolóban. Azt hittem,

a pincérnő jött haza ilyen későn, de nem, két méter magas alakokat

láttam, akik, mintha a szemükkel fényképeznének. Egyikük elindult

a lépcsőház felé, feljött a lépcsőn, s becsengetett. Nem féltem. Ha itt

a földön ennyien ártottak, miért félnék egy idegen civilizációtól?

Bemutatkozott, Ő volt ETY.

- Már régóta figyeljük magát, láttuk nehéz helyzetét, s mi óvjuk az

értékeket. Elvisszük magát a bolygónkra, megtanítjuk arra, amit mi

is tudunk, s a világ minden nyelvén beszélni, azt, hogy ne ismerje a fé-

lelmet, s gondolatenergiával beszélgetni velünk.

Felkaptam a farmert magamra, s mentem ETY-vel az űrhajóra.

Ott bevittek egy szobába, elém állt egy kisebb robotgép, levette a

ruhámat, s lezuhanyozott olyan vízzel, hogy az este megvágott ujja-

mon a seb azonnal begyógyult. Aranyruhát adott rám, amin csodál-

koztam, s lefektetett egy falból kiemelt kerevetre.

Egy ismeretlen bolygón landolt az űrhajó. Autóhoz hasonló járművek jöttek elénk. Érdekes módon benzinszagot nem éreztem.

ETY elmondta, hogy ez egy olyan energia, ami nem fertőzi a levegőt.

Láttam egy patakot, mely olyan tiszta volt, hogy a simára csiszolódott kavicsokat is meg lehetett volna számolni.

Odaértünk egy kastélyhoz, mely barokk stílusban épült.

Régen itt is voltak panel-féle házak, de rájöttek, hogy az emberek

nem érzik jól magukat benne.

Még a tudományos laboratóriumokat is régiek mintájára tervezték.

Elém jött a bolygó vezetője, bemutatkozott. Ő volt Talan, a mindentudó. Felköszöntött névnapom alkalmából, s én majdnem elsírtam magamat.

Mivel itt nem ismerik a pénzt, közös ebédlőkben étkeznek, ahol

kiválaszthatják, s elvihetik az aznapi vacsorát, másnapi reggelit, any-nyit, amennyit meg bírnak enni. Így az embereknek bőven jut idejük

pihenésre a munkájuk után, s családjaikkal foglalkozni.

Talan megkínált nektár-féle gyümölcslével, lefektetett egy dívány-

félére, s azonnal elaludtam.

Amikor felkeltettek, már olyan lettem, mint ők, gondolatenergiával

beszélgettünk egymással. Talan gondolatátvitellel megtanított minden

nyelven beszélni is.

Nem volt sok idő, hajnalig vissza kellett érniük a földre, így elbúcsúz-

tam tőle, s mentünk vissza az űrhajóval a bérház elé. Az aranyruhát megtarthattam magamnak.

ETY szerette volna, ha közöttük maradok, de itt voltak a gyerekeim. Még egyszer lefényképezett szemével, s elbúcsúztunk egymástól:

- ETY, bármikor látni akarsz, megteheted, a barát a távolból is az

marad mindörökké.

Másnap elmentem a munkaközvetítőbe, s mondtam, hogy minden nyelven tudok beszélni. Bolondnak gondoltak.

Nem sokkal később nélkülözhetetlen lettem, s mikor a japán császártól vettem át a kitüntetést, zöldes csillogást láttam az égen. Itt volt ETY, eljött megnézni a sikeremet.

A nagyobbik gyerekem sikeres üzletember, a kisebbik körülrajongott színésznő lett.

Miskolc, l990. November 15.

 

Kohut Katalin: Vágyódás a csillagok közé

Kohut Katalin: Vágyódás a csillagok közé

(Kezdeti szárnypróbálgatások)

Szeretnék elrepülni messzire a tejúton,

S ott meglelni hazám, csodaszép palotám,

Csillag testvéreimmel járni egy úton,

Felfedezni minden bolygót, új hazám,

Hadd gyönyörködjön szívem új csodán!

Ahogyan fenn, úgy lent is, úr a tökéletes,

Már sosem leszek az, mindez csak álmodás.

Álmodtam több világot leleményes

Fantáziával sok égi barátot, s mind csodás

Igaz és hív barát volt, kedvezményes

Bérlettel utaztam, jött értem a titok,

ETY, s mindaz, amit gondolok kényes,

Saját titkaim neveltek, hogy ajtót nyitok

És ablakot az égi csendnek, hol fényes

Palotám, új ruhám lesz, testem – szívem

Még egyszer harmonikusan arányos,

Egészségem, mint egykor régen híven

Tükrözi tetteimet, külsőmet, s kislányos

Mosollyal nyújtanék békességnek kezet,

Új barátaimnak az ismeretlen galaxison,

Hol az örök-boldogság szövetkezett,

A régi szomorúság, s bánat eloson.

Furcsa titok: ember barátja ember lehet,

Mégis elvágyódom, itt fekete kezek

Mocskolnak be szűzies testeket.

Talán létezik valahol az igaz szeretet?!

2013. szeptember 18.

 

Kohut Katalin Tanúságtétele: Szellemi Harc Edom Földjén és a Mai Világban Robert Graves „Jézus király” című műve alapján - Könyvajánló

Kohut Katalin Tanúságtétele:

Szellemi Harc Edom Földjén és a Mai Világban

Robert Graves „Jézus király” című műve alapján

Robert Graves 1946-ban írt, és magyarul 1969-ben megjelent remekműve, a Jézus király, nem csupán egy történelmi regény. Számomra ez a könyv kulcs a múlt és a jelen eseményeinek, különösen a szellemi megszállottságnak a megértéséhez.

A maszkok mögötti valóság és a teljes megtisztulás A könyv egyik legmegrázóbb jelenete – amelyet külön kiemelek – a démonok kiűzése Mária Magdolnából. Itt nem „rossz tulajdonságokról” vagy pszichológiai zavarokról van szó, ahogy a modern, szentek hiányában működő egészségügy tanítja. Jézus a „magasságok és mélységek Uraként” lép fel, és a parakutatók által is ismert módszerrel, név szerint nevezi meg és kényszeríti engedelmességre a tisztátalan szellemeket.

A teljes lista, ahogyan Jézus kiűzte őket:

1. Aluka – a Pióca

2. Zebúb – a Húslégy

3. Akbar – az Egér

4. Atalléf – a Denevér

5. Tinsemeth – a Gyík

6. Arnebhet – a Mezei Nyúl

7. Sáfán – az Üregi Nyúl

Csak a teljes megnevezés után tudott az asszony teste és lelke felszabadulni a hatalom alól.

E jelenet olvasása közben egy régi emlék is felvillant bennem. Egy kórházi időszakomban a betegek egyszer csak elém löktek egy egész nap fekvő, sziszegő asszonyt azzal a mondattal: „menj az emberhez.” A nő a földre ereszkedett előttem, rám nézett, és csak ennyit mondott: „a kislány.” Ekkor az egyik nővér ingerülten rákiáltott: „milyen kislány, maguk felnőtt nők!”

Ez a különös jelenet sokáig megmagyarázhatatlan maradt számomra. Csak később, a könyv olvasása során jutott eszembe újra. Akkor gondoltam arra, hogy a régi hagyományok szerint a démoni erőknek neve és története van – mintha megszületnének a világban, és ezért őrzik őket ilyen részletes felsorolások az ősi szövegek.

Robert Graves 1946-os regénye nem a vasárnapi iskolák szelíd Jézusát mutatja be. Ez a könyv egy sötét, archaikus világba kalauzol, ahol az ókori misztériumok, a babiloni és egyiptomi mágia, valamint a politikai intrikák feszülnek egymásnak.

A Talmud és a "Másik Oldal" tisztánlátása

Fontos leszögezni a tisztánlátás végett: a regényben idézett források (mint a babilóniai Talmud Sanhedrin traktátusai) egy olyan nézőpontot képviselnek, amely Edom gonosz királyságával és a sötét erőkkel hozza összefüggésbe a történetet. Ez a világkép a Lilith és a Fonók által képviselt "ősi anya-sötétséget" jeleníti meg.

„Éva  náluk az élet csendes kezdete, Lilith a kimondatlan ősi erő árnya, a fonók pedig a sors láthatatlan szálait szövő kezek, miközben Mária – a hajbodorító Mária – a kegyelem halk, mégis mindent átható jelenléte. A Fonók szintén hozzájuk tartoznak. ”Edom népének szemlélete könyörtelen: az asszonyokat csupán "nőstényként" emlegetik, és céljuk a "Nőstény munkáinak lerombolása". Ez a radikális tagadás éles ellentétben áll a kereszténység Napbaöltözött Asszonyával, Máriával, aki az élet és a tisztaság hordozója. Míg Gravesnél Máriából hét démont kell kiűzni, addig a keresztény misztériumban ő az, aki győzedelmeskedik a sötétség felett. Ez a könyv rávilágít arra, hogy a történelem során milyen mélyen próbálták összekeverni a fényt az árnyékkal.

Az egyetemes misztériumjáték: India és Betlehem

A könyv egyik legszebb része az a dráma, amely a Messiás születését egy egyetemes, kozmikus eseményként mutatja be. Ez a jelenet nemcsak Palesztinában, hanem az indiai, egyiptomi és görög lelkekben is visszhangzik:

A kakas: Hermész szent madara, aki szétkergeti az éjszakát és hirdeti: "Krisztus megszületett!"

A bika és a szamár: József és Dávid fiának jelképei, akik felteszik az örök kérdést: "Hol?" – és megkapják a választ: "Betlehemben!"

Edom megváltása: Ádám és a Vörös Ember

Graves különös hangsúlyt fektet Edomra. A szöveg emlékeztet: Edom és Ádám neve rokon, mindkettő a "vörös földre" utal. A Messiás eljövetele ebben az értelmezésben a "vörös" emberi minőség felemelése: a papsága minden embert tanít, és a bűn végét ígéri a kegyelem által.

Miért olvassuk ma, a rock-zene és a káosz korában?

A könyvben leírt démonkiűzési jelenet, ahol a tisztátalan szellemek (a Húslégy, a Denevér, a Pióca) távoznak, kísértetiesen emlékeztet a mai világunk sötét irányzataira. Graves műve segít megérteni, hogy a harc a sötét „világ ura” és a világosság között ma is zajlik, és a kiút csak a szellemi tisztánlátás lehet.

Záró gondolat: Az Óra és a zenei apokalipszis

Ne feledjük, hogy a szellemi harc nem ért véget az ókorban. Ahogy az adventisták rávilágítottak, a modern kor "zenei apokalipszise" – a rock az óra körül – egyfajta hadüzenet volt a szakrális rend ellen. Az Óra itt már nem a fejlődés idejét méri, hanem azt a mágikus pillanatot, amikor az ember megpróbál kilépni a látható világból, gyakran éppen a sötét tartományok felé véve az irányt. Graves könyve segít felismerni ezeket a párhuzamokat: a sötét "világ ura" és a vörös Edom népe ma is itt kísért, csak a maszkok változtak.

Edom és a vörös hagyaték a jelenben Graves feltárja az összefüggést Ádám (a vörös ember) és Edom között. Ez a szál rávilágít arra a karmikus láncolatra, amely a történelem során újra és újra ugyanazokat a szerepeket játszatja el a népekkel. Számomra ez a könyv megerősíti azt az aggályt, amelyet a mai világ iránt érzek: a démoni erők 1986 körül tapasztalt felerősödése, a sötét metálzenék és a sátáni kultuszok terjedése nem véletlen. Amit a modern világ „kulturális jelenségnek” lát, az valójában ugyanaz a sötét világ, amellyel Jézus szállt szembe.

„Annak nevében, aki a magasságok és mélységek Ura, parancsolom nektek, hogy jöjjetek ki...” – Ez a mondat ma éppoly aktuális, mint kétezer éve. Graves műve kötelező olvasmány mindenkinek, aki meg akarja látni a „civilizáció” álcája mögött rejtőző szellemi harcot.

Átírva: 2026. március 17-én

Kohut Katalin: Thornton Wilder – Szent Lajos király hídja - Könyvajánló

 

Kohut Katalin: Thornton Wilder – Szent Lajos király hídja

Könyvajánló

„Annak, aki szeret – így zárja szép könyvét a szerző –, nincs szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet, csak az marad meg, az élet egyetlen értelme.” — Melocco János Tamás

A Szent Lajos király hídját sokan próbálták már besorolni különféle elméletekbe, keresve a karmát, a jutalmat vagy a büntetést. A szerző azonban öt ember halálának „miértjeit” kutatja – azokat az okokat, amelyek ésszel alig kifürkészhetők. 1714. július 20-án Peru legszebb hídja leszakadt, s öten a mélységbe zuhantak. Mind az ötüknek a szeretettel voltak problémái.

A sorsok összefonódása:

• Montemayor márkiné és Pepita: A márkiné, aki élete végén, a tragédia előtti percekben értette meg, hogy soha nem volt mersze az igazi szeretethez. A felismerés pillanata talán megváltást hozott számára.

• Esteban és Manuel: Az ikertestvérek, akiknek egymás iránti ragaszkodása és a külvilág felé mutatott zárkózottsága egy különös, senki más által nem értett nyelvet teremtett.

• Pío bácsi és don Jaime: Pío bácsi, a művészlélek, aki leányaként szerette a hálátlan Pericholet, és a beteg gyermeket, Jaimét próbálta menteni, taníttatni.

A nyitott kérdés: Isteni elrendelés vagy vak véletlen? Juniper atya kikutatta az áldozatok sorsát, de arra jött rá, hogy a jók és rosszak közötti határvonal nem olyan egyszerű, mint azt a korabeli egyház hirdette. Az atyát végül könyvéért megégették – ez a középkor iszonyatos válasza a kérdésekre.

A híd az igazság szimbólumává válik, amelyet mindenki a saját tapasztalatai alapján értelmez. Őrizzük a szeretet lángját, mert ez az egyetlen, ami túlmutat a halálon.

2015. október 29.

Kohut Katalin: Claire Kenneth – Sanghaj szépe - Könyvajánló

 

Kohut Katalin: Claire Kenneth – Sanghaj szépe

Könyvajánló

A napokban került a kezembe ez a magyarországi premier jelzésű „rózsaszín könyv” az írónő arcképével, mely 1991-ben jelent meg nálunk. A kötetben szereplő első kisregény, a Holtverseny igazi remekmű.

A csillogás mögött A könyv novelláiban felvonulnak a világ legfontosabb szereplői: politikusok, filmszínészek, és olyan külföldre vándorolt magyar hírességek, mint Gábor Éva vagy Karády Katalin. Az írónő azonban nemcsak a gazdagok világába enged betekintést, hanem fellebbenti a fátylat a hazugságokról is – legyen szó a Hatvany család származásáról vagy Hollywood varázslatos, de sokszor kegyetlen világáról, mint például Marlon Brando szomorú sorsa.

Kölcsey Kende Klára tragédiája Az írónő élete maga is egy regény. Kölcsey Kende Kláraként született, két férjét is elveszítette a történelem viharaiban: egyikük a Don-kanyarban esett el, a másikat a Gestapo végezte ki. Ő maga is megjárta a kényszermunkát a rizsföldeken, ahol olyan társai voltak, mint Bethlen Margit. Írásaiban nyíltan beszél a meghurcoltatásairól és a jólét mögötti erkölcsi sivárságról.

A Sanghaj szépe A címadó novella egy budai szegény lány igaz történetét dolgozza fel, akit Sanghajban a legszebb szőke nőnek tartottak. Briliánsai, milliói és királyi rokonsága elkápráztatták környezetét – az olvasóra vár a feladat, hogy kikövetkeztesse, kit is rejt az írónő diszkrét leírása.

A legfontosabb elismerés Mikor a Szabad Európa Rádióban megkérdezték tőle, mire a legbüszkébb – a holland királynő dicséretére vagy az angol királynő könyvtárában őrzött műveire –, ő így felelt:

„Könnybe lábadt a szemem és azt hiszem, megcsuklott a hangom: — Az unokáimra, akik itt születtek New Yorkban, de holnap, szentestén magyarul fogják énekelni a Mennyből az angyalt…”

Miskolc, 2013. március 21.

Kohut Katalin: Szerb Antal – A Pendragon legenda - Könyvajánló

 

Kohut Katalin: Szerb Antal – A Pendragon legenda

Könyvajánló

Felbecsülhetetlen kincs Szerb Antal könyve. Neki érdemes volt Angliába utaznia ösztöndíjjal, mert megírta fehéren és feketén az igazságokat. Nemcsak lenyűgöző fogalmazásával, leírásaival és vonzó szereplőivel vonja magára a figyelmet, hanem a regény cselekményének kibontakoztatásával is. Az események villámgyorsan követik egymást – ezt a könyvet valóban nem lehet letenni, az ember egyre szomjasabbá válik a folytatás megismerésére.

A történet és a misztérium Anglia első Rosacrux, vagyis a Rózsakereszt alapítójának halála és feltámadása körül, a titokzatos Pendragon családban játszódik a történet. A magyar származású Bátky János, a „könyvbúvár doktor” a főszereplő, akit a Pendragon család feje meghív walesi, llanvygani kastélya ritka gyűjteményű könyvtárába.

Az Earl of Gwynedd életveszélyben van, többször megpróbálják kioltani az életét. Gyermekei, Osborne és Cynthia tiszta és becsületes jellemek, mintha az emberiség olyan magasságaiban élnének, ahová senki sem érhet el. A háttérben Eileen St. Claire bonyolítja a szálakat, miközben a kastély körül éjjelente egy hatalmas, titokzatos lovas tűnik fel, aki kísértetiesen hasonlít az earlre.

A Rózsakereszt titka A történet előrehaladtával, a British Museum családi iratai és a régi tanulmányok révén Bátkyék egyre közelebb kerülnek a titokhoz. A Pendragon-ház régi épületén a felirat így szól: „Százhúsz év múlva kinyílok” – s a sírt üresen találják. A titokzatos lovas valójában az utódait védi, de a végén – rendtársaihoz hasonlóan – belebonyolódik a fekete mágia legsötétebb mélységeibe.

Az „Ember-arany” és a Bölcsek Köve A regény hatalmas értékeket halmoz fel régi legendákból. Megtudhatjuk, hogy a rózsakeresztes rend kezdetben a Nagy Mű, a Bölcsek Köve elérését tűzte célul. Ám a kezdeti, emberiségért és természetért kiálló tanítások később átcsaptak a fekete mágiába. Ha tudták volna, hogy a „belső arany” nem aranycsinálást, hanem az ember átváltozását jelenti, talán elkerülhető lett volna sok apokalipszis.

Emlékül álljon itt a kémiai menyegzőről szóló rövid versem:

„Nem késő, Még zöldell a lét És virágzik a szellem, Menyegződ napja közel. Színek robbannak Aranyszikrát szórva, S teremtődik a fényben Az Ember-arany.”

Záró gondolatok A könyv részletesen beszámol a sátáni erők hipnózisos hatalmáról, ahol a főhős öntudatlanul válik a rituálé részévé. Az okkultizmus világa rémülettel töltheti el az olvasót, de a tetőpont után a regény megnyugtató megoldással zárul, utat mutatva a józan észnek. Úgy gondolom, ezt az írást és Szerb Antal világát mindenkinek érdemes megismernie.

2015. november 5.