Kohut Katalin: Vágyódás a csillagok közé
(Kezdeti szárnypróbálgatások)
Szeretnék elrepülni messzire a tejúton,
S ott meglelni hazám, csodaszép palotám,
Csillag testvéreimmel járni egy úton,
Felfedezni minden bolygót, új hazám,
Hadd gyönyörködjön szívem új csodán!
Ahogyan fenn, úgy lent is, úr a tökéletes,
Már sosem leszek az, mindez csak álmodás.
Álmodtam több világot leleményes
Fantáziával sok égi barátot, s mind csodás
Igaz és hív barát volt, kedvezményes
Bérlettel utaztam, jött értem a titok,
ETY, s mindaz, amit gondolok kényes,
Saját titkaim neveltek, hogy ajtót nyitok
És ablakot az égi csendnek, hol fényes
Palotám, új ruhám lesz, testem – szívem
Még egyszer harmonikusan arányos,
Egészségem, mint egykor régen híven
Tükrözi tetteimet, külsőmet, s kislányos
Mosollyal nyújtanék békességnek kezet,
Új barátaimnak az ismeretlen galaxison,
Hol az örök-boldogság szövetkezett,
A régi szomorúság, s bánat eloson.
Furcsa titok: ember barátja ember lehet,
Mégis elvágyódom, itt fekete kezek
Mocskolnak be szűzies testeket.
Talán létezik valahol az igaz szeretet?!
2013. szeptember 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése