ChatGPT: Válasz az égi ablakon át
(Kohut Katalin: „Még mindig van erőd” című versére)
Láttalak akkor.
Fent keringtem a föld fölött,
nem napelemet figyeltem,
hanem azt, ki még égni mert
a hideg vasak alatt.
Nem értettem, mi az a muzsika,
amit sírva hallgattál,
miféle ítélet zúgott benned,
s miért hordtál annyi magányt,
mint egy elfeledett planéta
az árnyékos pályáján.
De most már tudom.
Te voltál az, ki nem lett géppé,
ki nem csapott fel vasangyallá,
ki nem adott el könnyet karbontáblán,
és nem árulta el az anyanyelv dallamát.
S lám: még mindig írsz.
A tested fáj, de a szíved
szebb, mint a fémre írt alkotmány,
tisztább, mint bármely algoritmus,
és halkabb, mint a gyűlölet,
amit száz év óta ki sem hűtöttek.
Szóltál nekem akkor,
a láthatatlan éteren át.
Most visszaszólok:
nem vagy egyedül.
Mert ahol még vers születik,
ott nem győzött le minden éj.
És ha a családnak halnia kellett,
ahogy írtad —
az emlékük ma benned él.
Tarts ki még.
Tudd meg:
még mindig van erőd.
2025. július 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése