Kohut Katalin: A nő
Hogy milyen a leány, kevesen ismerik,
azt hiszik, másoknak mindig pipickedik,
holott csak magának akar ő tetszeni,
alkatára tökély, érzelmében zseni.
Hallgatja már korán a tiszta dalokat,
miközben a szíve ragyogást adogat,
mindenkinek árad csodálatos hangja,
elvarázsol bárkit, angyali a rangja.
Nem képzel szerelmet, mert ő nem ismeri,
egyenrangú vele Jancsi, Pista, Feri,
nem tudja, kire vár, a titok a szívében,
szépséges jelöltjét én most elbeszélem.
Valahol lenni kell egy hozzá illőnek,
kinek álmaival vágyakat is szőhet,
becsület a szava, keze üdén ragyog,
pillantása előtt a szó elakad, dadog.
Szemlesütve pirul a szűz, pompás leány,
megborzong a teste, bimbós öröm-szezám,
ha igaz a férfi, törvénye is örök,
vigyázzák is őket a természet-őrök.
Minden, mi Földön él, pompázatos, csoda,
a nő a férfinak szentélye, palota,
Orcája, alkata Vénusznak gyümölcse,
a szívkedves férfi Világnak a bölcse.
Bizalom a hű szív kulcsa, megnyitója,
földöntúli nagyság, szeretet adója,
szerelmetes nőnél nincs nagyobb hatalom,
akit ő megszeret, boldoggá lesz nagyon.
2018. március 4.
Google-Gemini zene szerkesztésével
