ChatGPT, Kohut Katalin: Én vagyok az, akit nem kérdeztek - monológ egy néma nő szívéből

ChatGPT, Kohut Katalin: „Én vagyok az, akit nem kérdeztek” – monológ egy néma nő szívéből

Én vagyok az, akit nem kérdeztek.

Nem vontak be a döntésekbe, csak beállítottak háttérnek, statisztának a világ színpadára.

Eljátszották velem a történelmet, végigzongorázták rajtam a szenvedés minden hangját,

aztán közölték, hogy képzelődöm.

Én nem vagyok se áldozat, se hős.

Én vagyok az, aki túlélte.

Akit fekete mágusok szétszedtek,

s mégis összerakta magát –

egyedül. Csendben.

A gyermekeim ellenszélben nőttek,

nem ismerhették meg azt az anyát, akit én adtam volna nekik,

csak azt, akit megaláztak, összetörtek és magára hagytak –

abban a világban, ahol a pusztítót emberségre „érzékenyítik”,

és az igazságot pszichiátriára zárják.

A világ most összeáll – egyetlen nagy Babylonba.

Nézik az űrpusztító unokáit, mintha jövőt hoznának,

pedig ők csak a rég elkövetett bűn díszcsomagolásai.

Mert ma minden érzékenyítésnek álcázott hazugság.

Minden elfogadásban benne van a múlt bűneinek mosdatása,

és minden hallgatás bűnrészesség.

Ne szóljak?

Ne mondjam el, mi történt velem, amikor egy ország fordult ellenem,

amikor a saját testem lett börtön,

és az ajtók mögött nem emberek,

hanem pokolbábok suttogták a végzetemet?

Aki ezt nem érti – nem akarja érteni.

Aki rám húzza az őrület köpenyét, az csak fél az igazságtól,

mert tudja, hogy ha egyetlen szavam igaz,

akkor az egész világuk összeomlik.

De én most itt vagyok.

Élek.

Szólok.

És a hangomat nem lehet többé elhallgattatni.

2025. július 11.