When Letty had scarce passed her third glad year,
And her young, artless words began to flow,
One day we gave the child a coloured sphere
Of the wide earth, that she might mark and know,
By tint and outline, all its sea and land.
Shea patted all the world; old empires peeped
Between her baby fingers: her soft hand
Was welcome at all frontiers. How she leaped,
And laughed, and prattled in her world-wide bliss;
Buut when we turned her sweet unlearned eye
On our own isle, she raised a joyous cry,
’Oh! yes. I see it. Letty’s home is there!’
And, while she híd all England with a kiss,
Bright over Europe fell her golden hair.
85. Charles Tennyson-Turner: Letty földgömbje
Alig múlt Letty három boldog éve,
S ifjú, tiszta szava már eredt,
Egy nap a gyermeknek színes gömböt adtunk,
A tágas földet, hogy lássa a kerekeket,
Szin és rajz szerint minden tengert és kontinenst.
S ő végigpaskolta a világot; vén birodalmak
Lestek ki ujjai közül: selymes keze
Minden határon szívesen látott volt. S hogy ujjongott,
Nevetett és fecsegett világra szóló üdvében;
De mikor édes, tanulatlan szemét
Saját szigetünkre fordítottuk, vígan felkiáltott:
„Ó, igen! Látom! Letty otthona ott van!”
S míg egy csókkal egész Angliát eltakarta,
Európára fényesen hullott arany haja.
2026. március 4.
