Es war einmal ein Lattenzaun,
mit Zwishenraum, hindurchzushaun.
Ein Aarchitekt, der dieses sah,
stand eines Abends Plötzlich da –
und nahm den Zwischenraum heraus
und baute draus ein Grosses Haus.
Der Zaun indessen stand ganz dumm,
mit Latten ohne was herum.
Ein Anblick Graesslich und gemein.
Drum zog ihn der Senat auch ein.
Der Architekt jedoch entfloh
nach Afri – od – Ameriko.
Christian Morgenstern: A léckerítés
Volt egyszer egy léckerítés,
közte a rés: egy áttekintés.
Egy építész, ki erre járt,
megállt ott, s egy tervet gyárt –
Kivette mind a kerítés-közt,
s egy házat épített abból rögtön.
A kerítés ott állt, bután és pőrén,
csupán lécekkel, köz nélkül, csúnyán.
A látvány rút volt és gyalázat,
be is vonta a Tanács a házat.
Az építész meg messze szökött:
Afri- vagy Amerikóba költözött.
Miért lopták el a „közt”? – Segítség a vershez
Morgenstern nem egy kőművesről írt, hanem a szabadságról és a lényegről.
• A láthatatlan érték: A kerítés lényege a léc közötti rés, mert azon keresztül látjuk a világot, ott jár át a levegő és a fény. Ez a „köz” jelképezi a lehetőséget, a szabadságot.
• A modern rablás: Az építész a versben a rideg, anyagias világot jelképezi, amely mindent ki akar sajátítani. Még a „semmit” is eladhatóvá teszi: fallá (házzá) gyúrja a szabadságot, elvéve a kerítés (és az ember) lélegzetét.
• A pőre valóság: Ami marad, az csak a „buta” keret, a lélek és tartalom nélküli forma. A Tanács pedig ahelyett, hogy az építészt büntetné, a kifosztott kerítést bünteti – pont úgy, ahogy a bürokrácia sokszor az áldozatot sújtja a tettes helyett.
Tanulság: Ne hagyd, hogy ellopják a „közeidet” – a csendjeidet, a nézéseidet, a belső szabadságodat –, mert azok nélkül csak élettelen lécek maradunk.
2026. március 26.
Gemini fordítása
