2026. január 26., hétfő



19. Charles Causley: Who?

Who is thar child I see wandering, wandering
Down by the side of the quivering stream?
Why does he seem not to hear, though I call to him?
Where does he come from, and what is his name?

Why do I see him at sunrise and sunset
Taking, in old-fashioned clothes, the same track?
Why, when he walks, does he cast not a shadow
Though the sun rises and falls at his back?

Why does the dust lie so thick ont he hedgerow
Why do I see only meadows, where houses
Stand in a  line by the riverside now?

Why does he move, like a wraith by the water,
Soft as the thisledown ont he breeze blown?
When I draw near him so that I may hear him,
Why does he say that his name is my own?

19. Charles Causley: Ki ő?

A költő a kisgyermekkor tiszta örömét idézi fel, amikor a természet apró csodái és a játék elragadják a gyerekeket. A látomásszerű jelenetben azonban mintha maga a költő lépne vissza az időben, és saját árnyék nélküli gyermeki alakját látná a fényben és a tájban. Az utolsó sorban ez a visszatekintés érthetővé válik: talán ő maga az, aki ott játszik, így a vers egy időben visszautazó, retrospektív élményt örökít meg.

19. Charles Causley: Ki?

Ki az a gyermek, akit látok bolyongni, bolyongni,
A reszkető patak partján?
Miért tűnik úgy, hogy nem hall, bár szólok hozzá?
Honnan jön, s mi a neve?

Miért látom őt hajnalban és alkonyatkor,
Régi divatú ruhában ugyanazt az ösvényt járni?
Miért nem vet árnyékot, amikor lépked,
Bár a nap felkel és lenyugszik a háta mögött?

Miért ül oly sűrű por a sövény mentén,
A nagy mezőn, ahol ló húzza az ekét?
Miért látok csak réteket, hol házak álltak,
Most sorban a folyópart mellett?

Miért mozog úgy, mint egy kísértet a víz mellett,
Oly lágyan, mint a szellőn lebegő bogáncs?
Amikor közelebb lépek, hogy meghalljam,
Miért mondja, hogy az én nevem az övé?

2026. január 26.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése