When I was sick and lay a-bed,
I had two pillows at my head,
And all my toys behind me lay
To keep me happy all the day.
And sometimes for an hour or so
I watched my leaden soldiers go,
With different uniforms and drills,
Among the bed-clothes, through the hills;
And sometimes sent my ships in fleets,
All up and down among the sheets;
Or brought my trees and houses out,
And planted cities all about.
I was the giant great and still
That sits upon the pillow-hill,
And sees before him, dale and plain,
The pleasant land of counterpane.
77. Robert Louis Stevenson: Paplanország
Mikor beteg voltam s az ágyat nyomtam,
Két puha párna volt a fejem aljában,
Mellém rakták minden játékomat szépen,
Hogy vidám maradjak mindenféleképpen.
Néha egy óráig, vagy tovább is talán,
Néztem ólomkatonáim menetét az ágy falán,
Különféle díszben, s a gyakorlatot tenni,
A paplan-hegyek közt, völgyekbe menni.
Máskor hajóimat küldtem flottákba,
Fent s lent a lepedők hullámait járva;
Vagy fáimat s házamat raktam mind ki,
Városokat kezdtem ottan építeni.
Én voltam az óriás, nagy és csendes,
Ki a párna-dombon ül, s ott minden rendes,
Lát maga előtt völgyet és rónaságot:
A Paplanországnyi szép, kerek világot.
2026. február 28.
Megjegyzés: A Gyermekversek kertjéből (A Child's Garden of Verses) kötetből való kincs.
Gemini mesterséges intelligencia segítségével
