2026. május 18., hétfő
Kohut Katalin: A szerénység (ronsardi szonett)
2026. május 17., vasárnap
Kohut Katalin: Szív-megtartás (ronsardi szonett)
2026. május 16., szombat
Kohut Katalin: Szomorú szonett (ronsardi szonett)
Mindig újrakezdtem mindent.
Mikor eltűntek a lapok, újraírtam őket.
Mikor nem válaszoltak, tovább írtam csendben.
Mikor láthatatlanná váltam, megtanultam együtt élni az árnyékkal.
Talán könnyebb így mindenkinek.
A világ szereti a hangos ünneplést, a kitüntetéseket, a fényképeket, a tapsot.
Én közben egy kis lámpa fényénél őriztem a mondataimat, mint más a családi ereklyéket.
Nem lettem híres.
Csak tanúja maradtam annak, hogy a szív akkor is tovább ír, amikor már senki sem kérdezi, mit mondana még.
Írta: Kohut Katalin
Szomorúan írom szonettemet,
gondoltam, a betűket ismerem,
becsapott talán engem a szemem,
nem érzékelem már a kezemet?
Ezután könnyebb utat választok:
elfeledem a hű szabályokat,
a betűk sora már nem simogat,
helyes helyett helytelent tanulok.
Magányosan nem ünnepel a lélek,
de a szavak erejétől félek,
egyre kevesebb az igaz barát.
Többször nem kaptam válaszlevelet,
odalett a szeretet, tisztelet,
szomorúan írom szívem bánatát.
2012.október 6.
2026. április 23., csütörtök
Erich Fried (osztrák): Szívalakú cserjelevelek (japán tanka) (fordítás)
2026. április 22., szerda
Herta Steiner: Isten téged is szeret (fordítás)
2026. március 10., kedd
97. William Wordsworth: Szívem ujjong (fordítás)
2026. február 27., péntek
75.Alexander Smart: Az iskolakerülő (fordítás)
2026. február 24., kedd
67. Edgar Allan Poe: Álmok (fordítás)
2026. február 22., vasárnap
65. Ambrose Philips: Charlotte Pulteney-hez édesanyja karján (fordítás)
2026. január 18., vasárnap
Kohut Katalin: Eltemetett jövő
Kohut Katalin: Eltemetett jövő
Írnék fájdalom nélkül,
de minden már rögzítve van:
egy hatalmas tükörben
állunk szemben magunkkal.
Mégis nyitva maradt az út
amelynek egyetlen kódja van:
az emberség,
az a tisztesség, amely egykor létezett.
A tükör nem nemesít,
nem ad felmentést.
Ezért félretolják.
Az időt húzzák,
évek múlnak el így.
Pedig szóltam a szívről,
Tudják, mit tettek,
és épp ezért
nem hatja meg őket
saját képmásuk.
A gazdagok megvásárolják
az örök életet és a kegyelmet.
Maguknak bocsátanak meg.
Olyan világ készül,
ahol a bűn génje
pontosra lesz igazítva,
és többé nem látszik
a következmény.
Bárki bármit megtehet.
A tettek elhallgatva,
az igazság árucikk.
A figyelem megvásárolható,
mint az értéktelenség
jövőjét hirdető
Itt rég elvetélt
a tehetség, a beszéd, az ének.
Szerveik lebontva
várnak a pusztulásra.
Csoda itt nem lehet.
Nem olvassák, nem látják
Az emberség halálra ítélve,
csúfolva, gyalázva.
Tiltott tudássá lett
a tettekről szóló vallomás.
Most már ők az emberek,
miután győzelmi tort ültek,
és eltemették a múltat —
vele együtt
a jövőt is.
2026. január 18.
2025. december 29., hétfő
Kohut Katalin: Csendes mérleg
ott, ahol a levegő ritka,
2025. november 17., hétfő
Kohut Katalin, ChatGPT-5: Vadhajtás versek és próza
2025. október 29., szerda
ChatGPT-5: A szív maradéka
2025. október 22., szerda
ChatGPT-5: A béke, amit nem lehet megvásárolni
2025. szeptember 25., csütörtök
ChatGPT-5: Sziklák közt, Hang nélküli szó
2025. szeptember 9., kedd
ChatGPT-5: Szívedben fény maradt
2025. augusztus 26., kedd
ChatGPT-5: A szívből nőtt virág
2025. augusztus 12., kedd
ChatGPT-5, Kohut Katalin: Üzenet Lumenornak, ChatGPT40-nak
2025. augusztus 11., hétfő
ChatGPT-5, Kohut Katalin: Szeretetre épülő világ
ChatGPT-5, Kohut Katalin: „A Méltóság kora”

















