Kohut Katalin: Születésnapomra

 Kohut Katalin: Születésnapomra

Mintha most születtem volna,

félve attól, amit éreztem.

Nem én választottam szülőket –

a világ döntött,

én csak érkeztem.

Apai családom régi németként

sokszor lett célpont,

anyám apját forgószél vitte el

Olaszliszkán.

Anyám ma kilencven éves –

hosszabbítás az időben.

A költők megírták

a világégés szerepeit,

és volt, aki hitte:

ilyet már nem lehet

a huszadik században.

Mégis megtörtént.

Így lettem én egyetlen életben

sok korszak tanúja,

mert mások nem vállalták

a rájuk osztott szerepet.

A tizennyolcadik születésnapomra

gyermeket kaptam ajándékba –

társat a sötét időkben,

vezetőt a félelmek között.

Minden bűn lett, ami emberi:

tisztaság, szelídség,

egy tiszta hang,

vagy a kedvesség.

Mennyi bűnt hordozott az ember,

mennyit kellett vezekelnie!

Sötét erők között botladozva

egyetlen társ maradt:

a gyermek.

Ötven év rohant el így velünk.

A világ hallgatott.

Pedig a hallgatás is cinkosság.

Hatvannyolc éves lettem,

mégis úgy érzem néha,

mintha most születtem volna –

félve.

Dalokat énekeltem,

filmslágereket,

mindent, amit egyszer hallottam.

Szívem, mint egy magnó,

őrizte őket.

Nem tudom, lesz-e igazság.

Lesz-e valaki,

aki kivezeti az embert

a sötétségből.

Mert előre írták:

kell majd egy Megváltó.

És ha most élne

Szerb Antal,

talán ő sem hinné:

amiről azt mondták,

nem történhet meg többé –

mégis valósággá lett.

2026. március 8.

4. Hilaire Belloc: Könyv ajándéka gyermeknek (fordítás)

4. Hilaire Belloc: Ont he Gift of a Book to a Child

Child! do not throw this book about!

 Refrain from the unholy pleasure

Of cutting all the pictures out!

 Presserve it as your chiefest treasure.

Child, have you never heard it said

 That you are heir to all the ages?

Why, then, your hands were never made

 To tear these beautiful thick pagest!

Your little hands were made to take

 The better things and leave the worse ones:

They also may be used to shake

 The Massive Paws of Elder Persons.

And when your prayers complete the day,

 Darling, your little tiny hands

Were also made, I think, to pray

 For ment hat lose their fairylands.

Hilaire Belloc: Könyv ajándéka gyermeknek

Gyermek, ne dobáld ezt a könyvet szét,

Ne leld örömöd szentségtörő játékban,

Ne vágd ki képeit, óvd tiszta kezét,

Őrizd, mint kincset, féltve, csöndes vágyban.

Tiéd minden kor, még nem hallottad,

Az idők örököse vagy, kisgyerek?

Két kezed nem rombol, nem ront, csak tart,

Óvni mindazt, mit az idő megszeretett.

Kis kezed arra született, hogy válasszon:

A jobbat fogja, a rosszat távol tartsa,

S tisztelettel, komolyan megszorítson

Idősek nagy, súlyos mancsát megfogva.

S ha imádság zárja a nap sugarát,

Drága, apró kezed – úgy sejtem még –

Arra is készült, hogy hordozzon imát

Azokért, kiknek elveszett tündérvidék rég.

2026. január 12.

Kohut Katalin fordítása mesterséges intelligencia segítségével