Kohut Katalin: Az igaz barát (shakespearei szonett)

Az igazi barátság nem lánc és nem birtoklás. Nem zár be, hanem kitárja az eget. A szeretet és a szerelem közös kezdete a rácsodálkozás, de a szabadság a legnagyobb ajándékuk: amikor két lélek nem húzza egymást lefelé, hanem egymás mellett emelkedik. Talán ezért érthető kozmikus mértékben is: mert a szeretet nem fogságra született, hanem fényre.

Az igaz barát

39. szonett

Írta: Kohut Katalin

A szerelem nem kiállítási tárgy,

nem tapintható, mint villám: véletlen,

lehet hatalmas az emberi világ,

vágy nem teljesülhet soha éretlen.

Szívemből szorosan ölel a gyeplő,

fájdalmasan sajdul a csend ígérete,

tisztaságod megérint, nincs rajta szeplő,

csodállak, kedves, ünnepel dicsérete.

Titok-szfinxem vagy, hű nemesi lélek,

barátságod lágy szellő, mely simogat,

örömmuzsikákat együtt hallgatunk.

Nélküled gyászos sötétségben félek,

vigasztalóm vagy, lágy hangod cirógat,

szabadság álmaira együtt várhatunk.

2014. május 26.

 

Herta Steiner: Ébredj, ébredj (fordítás)

Damit Sie wissen, wie der erste Sazt den ich schrieb zu Ende ging: Hier mein erstes Gedicht.

Herta Steiner: Wach auf, Wach auf

Wach auf, wach auf o liber Freund

und lass das Licht herein ins Leben,

uns hat der Schöpfer hier vereint,

und uns den Tag gegeben,

damit wir uns in Freud und Leid,

in Liebe und Gemeinsamkeit,

wirklich und wahrhaft beeilen.,

zu nützen die Zeit, die wir hier verwellen,

Unsere Seelen schleifen and Freud’ und Glück,

an Krankheit und an Missgeschick,

damit sodann zur rechten Stund

man nicht sagen muss – mit Grund –

die Zeit is schlecht genützt geworden!

Drum fange an gleich „heut”, nicht morgen,

dem Schöpfer zu danken für das Hier

in Wort und Tat und ohne Zier,

dann kommt das Glück herein ins Leben

und zwar so viel – du kannst es weitergeben.

Hogy tudja, hogyan végződött az első mondat, amit leírtam: Íme, az első versem

Herta Steiner: Ébredj, ébredj

Ébredj, ébredj, ó kedves barát,

engedd be a fényt az életedbe,

a Teremtő minket itt egymásra talált,

s nekünk adta ezt a napot ide,

hogy örömben és fájdalomban,

szeretetben, összetartozásban

igazán és őszintén siessünk élni,

használni az időt, mit itt kaptunk mérni.

Lelkünk csiszolódik örömön, boldogságon át,

betegségen, sorscsapáson, bajon keresztül tovább,

hogy majd az idő végén ne mondhassuk joggal:

rosszul éltünk e drága napokkal.

Ezért kezdd el ma – ne várj a holnapra,

köszönd meg a létet szóval és tettel napra napra,

dísz nélkül, tisztán, ahogy csak lehet,

s a boldogság csendben belép hozzád…

és annyi lesz belőle, hogy továbbadhatod másnak is.

2026. április 2.

Chat fordítása