A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kislány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kislány. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 9., hétfő

94. John Greenleaf Whittier: Iskolás évek (fordítás)



94. John Greenleaf Whittier: In School-Days

Still sits the school-house by the road,
     A ragged beggar sunning;
Around it still the sumachs grow,
     And blackberry vines are running.

Within the master’s desk is seen,
     Deep scarred by raps official;
The warping floor, the battered seats,

The charcoal frescoes on its wall;
     Its door’s worn sill, betraying
The feet that, creeping slow to school,
     Went stroming out to playing!

Long years ago a winter sun
     Shone over i tat setting;
Lit up its western window-panes,
     And low eaves’ icy fretting.

Itt touched the tangled golden curls,
     And brown eyes full of grieving,
Of one who still her steps delayed
     Whan all the school were leaving.

For near her stood the little boy
     Her childish favour singled;
His cap pulled low upon a face
     Where pride and shame were mingled.

Pushing with restless feet the snow
     To right and left, he lingered; -
As restlessley her tiny hands
     The blue-checked apron fingered.

Ha saw her lift her eyes; he felt
     The soft hand’s light caressing,
And heard the tremble of her volce,
     As if a fault confessing.

’I’m sorry that I spelt the word:
     I hate to go above you,
’Because, you see, I love you!’

Still memory to a grey-haired man
     That sweet child-face is showing.
Dear girl! the grasses on her grave
     Have forty years been growing!

He lives to learn in life’s hard school,
     How few who pass above him
Lament their triumph and his Ioss,
     Like her, - because they love him.

94. John Greenleaf Whittier: Iskolás évek

Az útnál még az iskola áll,
     Mint napfényben ülő koldus;
Körülötte nő az ecetfa már,
     S a szederinda,  dús.

A mester asztalán ma is él
     A hivatalos ütések nyoma;
Vetemedett padló, kopott székek,
     S bicskával vésett jelek sora.

Falszögletben szén-freskók;
     Küszöbe kopott, s elárulja:
Ki lassú lábbal érkezett ott,
     Nem futott a játszó-útra.

Már elég régen adódott,
     Egy téli napon, alkonyatkor,
A nyugati ablak ragyogott,
     S jégcsap csüngött az ereszkor.

Megcsillant az arany hajon,
     S a barna szemben, mely szomorkodott;
Egy kislány állt az udvaron,
     Míg a többi gyermek hazafutott.

Mert a fiú állt ott magában,
     Kit gyermeki szíve óhajtott;
Sapkája mélyen homlokában,
     Hol büszkeség s szégyen harcolt.

Nyugtalan lábbal túrta a havat,
     Jobbra-balra, érezve a fölényt;
A lányka kis keze is matat,
     Gyűrte a kék kockás kötényt.

A fiú látta: ránéz a lány,
     Érezte lágy keze érintését,
S hallotta hangja halk szaván,
     Mintha bűnét vallaná épp:

„Sajnálom, hogy lebetűztem a szót;
     Fájna, ha jobb lehetek,
Mert, tudod… szeretlek.”

Egy ősz ember emlékezete
     Ma is e drága arcot mutatja.
Drága lány! Sírján a fű
     Negyven éve nő – suttogva.

Az élet kemény iskolájában
     Megtanulta: mily kevés az értelem,
Ki győzelmét s másnak vesztét nem állja —
     Mint ez a lány: csupa szeretetben.

2026. március 9.

Gemini nyersfordítása alapján

 

2026. február 22., vasárnap

65. Ambrose Philips: Charlotte Pulteney-hez édesanyja karján (fordítás)



65. Ambrose Philips: To Miss Charlotte Pulteney in her Mother’s Arms

Timely blossom, infant fair,
Fondling of a happy pair,
Every morn and every night,
Their solicitous delight,
Sleeping, waking, still at ease,
Pleasing, without skill to please,
Little gossip, blithe and hale,
Tattling many a broken tale,
Singing many a tuneless song,
Lavish of a heedless tongue,
Simple maiden, vold of art,
Babbling out the very heart,
Yet abandones to thy will,
Yet imagining no ill,
Yet too innocent to blush,
Like the linnet in the bush,
To  the mother-linnet’s note
Moduling her slender throat,
Chirping forth thy petty joys,
Wanton in the change of toys,
Like the linnet green in May,
Flitting to each blommy spray,
Wearied then, and glad of rest,
Like the linnet in the nest.
This thy present happy lot,
This, in time, will be forgot:
Other pleasures, other cares,
Ever-busy time prepares;
And thou shalt in thy daughter see
This picture, once, resembled thee.

65. Ambrose Philips: Charlotte Pulteney-hez édesanyja karján

Kinyílásra váró bimbó, édes kevercse,
Boldog párnak féltett kedvence,
Minden reggel s minden éjszaka
Féltő gondjuk s szívük otthona.
Akár alszik, vagy ébren van, nyugodt marad,
Ösztönös bájjal szórja az öröm-sugarat.
Kis fecsegő, egészséges és vidám,
Sok tört mesét kotyogva a délután,
Dallamtalan dalokat dalolgat,
S fecsegve szórja a szavakat.

Egyszerű kislyány, mesterkéltség nélkül,
Kicsacsogja szívét, mi benne feszül,
Átadja magát saját akaratának,
Rosszat nem sejtve a kerek világnak.
Arcán az ártatlanság, pirulni nem tud,
Mint kenderike, ki a bokorba fut,
S az anyamadárnak minden dallamára
Formálódik torkának vékonyka szála.
Csiripeli sorra apró örömeit,
S játékaiban leli sűrű kedveit.

Mint zöldellő kenderike májusban,
Száll ágról ágra, virágos lugasban,
Majd elfáradva pihenni vágyik,
Mint fészkén a kismadár, elnyugszik váltig.
Ez a boldog sors, mi most néki jutott,
Idővel homályba vész, mint távoli pont.
Másféle gondot, s más örömöket,
Készít az idő, mely folyton siet.
De majd lányában újra látja egy nap:
E képen hajdan ő maga virraszt.

2026. február 22.

 

2026. február 8., vasárnap

43. A.E. Housman: Gyermeki ártatlanság (fordítás)





The Grizzly Bear isi huge and wild;

He has devoured the infant child.

The infant child isi not aware

He has been caten by the bear.


43. A.E. Housman: Gyermeki ártatlanság


 A szürke medve vad s hatalmas,

 A kisded sorsa így siralmas. 

A kicsiny gyermek nem is érzi, 

Hogy a medve őt épp megemészti.


Egy kis magyarázat a vershez:

Housman itt valószínűleg a viktoriánus kor túlságosan tanulságos, szájbarágós gyerekverseit parodizálta ki. A poén lényege a gyermek teljes öntudatlansága: annyira ártatlan, hogy még azt sem veszi észre, hogy éppen „elfogyasztották”.


2026. február 8.


Gemini mesterséges intelligencia segítségével