Húsz éve várok
Írta: Kohut Katalin
Húsz esztendeje egyre csak remélem,
betoppan, nem feled engem sohasem,
hiszem, hogy ez igazi, nagy szerelem,
nem véletlen ninózott szívem, vérem.
Húsz év nagy idő, s még mindig remélek,
majdnem negyed század telt félelemben,
s csak rá gondoltam, ő az egyetlen,
kivel egész életemben élhetek.
Várok Rád, talán érzed, titkon tudod,
szívemből az idő kiűzte arcod,
lepj meg engem a szeretet ünnepén,
tudom jól, iszonyat, mi történt Veled,
nem tudhattam: a gonosz ellened ment,
ha felém nyúltál szerelem-hevesen.
2013. november 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése