Húsvétot ünnepelünk
Szonett 6.
Írta: Kohut Katalin
Húsvétkor halkan elgondolkozom:
a Szeretet a világért halt meg,
s míg fénye él, a földi ünnepek
zajában halványul – nem csodálkozom.
Gyermekkoromban nyuszi volt nyomom,
ajándék fénylett, s hittem csendesen,
ma már a szívek mélyén kevesen
őrzik, mit adott nékünk irgalom.
Nem vétkes az, ki nem érti e fényt,
ki földi örömben talál reményt,
s asztalán ünnep íze megremeg.
De mégis él, ki értünk feltámadt,
békét hagyott, mely bennünk újra támad —
dicsérjük Őt, ki örök szeretet.
Miskolc, 2012. március 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése