Laid in my quitet bed in study as I Were,
I saw within my troubled head a heap of thoughts appear,
And every thought did show so lively in mine eyes,
That now I sighed, and then I smiled, as cause of thoughts did rise.
I saw the little boy in thought, how oft that he
Did wish of God, to ’scape the rod, a tall young man to be;
The young man eke that feels his bones with pain opprest,
How he would be a rich old man, to live and be at rest!
The rich old man that sees his end draw on so sore,
How would he be a boy again to live so much the more.
Whereat full oft I smiled, to see how all those three,
From boy to man, from man to boy, would chop and change degree.
(Melyik kor a legboldogabb?)
44. Henry Howard, Surrey grófja: A gyermekkor
Csendes ágyamon fekve, merengve, mint ki tanul,
Zavart fejemben sok gondolat gyűlt össze gyanútlanul;
Minden gondolat oly élénken állt szemeim elé,
Hogy hol sóhajtottam, hol mosolyom fordult az ég felé.
Láttam a kisfiút gondolatban, amint oly sokat ő
Istentől kéri: óvja a vesszőtől, s legyen már felnőtt férfi;
Az ifjút is, kinek csontjait fájdalom gyötri éppen,
Hogy bárcsak gazdag öreg lenne, s élhetne békességben!
A gazdag öreget, ki látja, vége mily fájón közelít,
Hogyan vágyik kisfiú lenni, s újrakezdeni éveit.
Ezen sokszor mosolyogtam, látva e hármat, ahogy ott,
Fiúból férfivá, férfiból fiúvá cserélnék a sorsot.
2026. február 9.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése